A piramis pszichológiai, vagyis az emberi lélekre való hatása is figyelemre méltó. A szűk járatokon és mennyezeteken keresztül feljutunk a Nagy Galériába, az érzékelés magasabb dimenziójába. Ez pszichológiailag hatásos térszervezés, függetlenül attól, hogy pontosan milyen vallási jelentést tulajdonítottak neki. 

Érdekes párhuzam húzható későbbi templomépítészettel: szűkület → várakozás → átmenet → kitágulás → monumentális tér... Ez az emberi érzékelésre hat.

A Nagy Piramis tervében volt egy szám, a 43200.... egy skála, amelyet a Nagy Piramis magasságának és alapkerületének mérésére használtak. Ha az eredeti magasságot megszorozzuk ezzel a számmal, megkapjuk a Föld poláris sugarát, Ha megmérjük az oldalakat, akkor ugyanazon a skálán 1-43200-ig kapjuk meg a Föld egyenlítői kerületét, azt amit a Föld az egyenlítőjén mér, a legnagyobb kerületét. Ismerték a Föld kerületét, és a tervezők választották ki a helyet a piramisnak - az Egyenlítő és az Északi-sark közötti távolság egyharmadánál. A piramis a bolygó méreteit adja. Meglepően közeli számokat kapunk. Ezek az arányok 99,3–99,6%-os egyezést, pontosságot adnak. 

Ez a 1-43200-as skála nem véletlen szám, hanem az egész ókori világban, az egész ókori mitológiában jelen van (pl.a hindu kozmológiában, északi (skandináv) mítoszokban) megtalálható, és a Föld mozgásából, a Föld tengelyének precessziójából származik. A 43 200-as szám tényleg kapcsolatba hozható a precesszióval. A Föld tengelye körülbelül 25 772 év alatt ír le egy teljes kúpfelületet (a precessziós ciklus). A régi érték gyakran 25 920 év („Platóni év” vagy Nagy Év), ami osztható: 360° × 72 év/fok = 25 920. A 72, 432, 4320, 43 200 stb. számok felbukkannak indiai (yuga-ciklusok), babiloni, skandináv és más hagyományokban – ezek gyakran kozmikus ciklusokkal, időméréssel kapcsolatosak.

Tehát "Jelentős szélességi fokon helyezkedem el, az északi fokhoz igazodom, és a bolygótok méreteit a bolygótokból szátrmazó skálán használom." Ezt üzeni számunkra a piramis (Graham Hancock)

Ez a tudás egy sokkal régebbi, esetleg a jégkorszak végéről származó tudáshagyomány öröksége lehetett.