"A forgótárcsás csiszológép, már necces, főleg a láda belsejében. Úgy, hogy a varázsigékben jobban hiszek, mint az egyiptológusoknak, akik jó pénzért, „hazabeszélnek”"

 

Nem hogy sikerült idehozni a hazabeszélő egyiptológusokat, viszont egy forgótárcsás csiszológép nem is rossz ötlet, ha azt a víz hajtja. Hogy az egyiptomi freskók nem ábrázoltak ilyet, még nem kizáró ok. Hiszen az egyiptológus (!) Petrie is feltételezte, hogy a 4. dinasztia idején az egyiptomi műhelyekben voltak esztergák, holott erről nincs képi bizonyíték (a legelső i.e. 3. századi, azaz több mint 2000 évvel későbbi). Hiszen olyat sem ábrázoltak, mint az antiküthérai csillagóra! Ráadásul kellett legyen a céheken belüli titoktartás egy-egy innováció okán, s amit el lehetett rejteni a szemek elől, azt el is rejtették, s így öröklődött ugyanazon a társaságon belül. A vízzel hajtott gépeket pedig már az ókor feltalálta.

A görögök és a rómaiak (i.e. 3.-1. sz-tól) nemcsak az egyszerű vízimalmokat ismerték, hanem összetett ipari gépezeteket is építettek, amelyeket a víz ereje hajtott. Előbb a gabonaőrlésre, vízikerékkel, fogaskerék áttételekkel. Majd fűrész üzemekre, ahol fát és köveket daraboltak. A rómaiak vízi kalapácsai az ércek zúzására. 2. századi római barbegali malomkomplexum (Francia ország)16 egymás alatti vízikerékből állt egy domboldalon, ami egyetlen ipari méretű "gabonafeldolgozó gyárként" működött. A kínai Du Shi (i.sz. 1. sz.) vízenergiával működtetett fújtatókat készített a kohászat számára, később pedig vízihajtású automata csillagászati órákat is építettek.

Az ilyen nagy gránitládákat vagy naoszokat gyakorlatilag egyforma szakértelemmel csinálta a 4. dinasztia és majd 2500 évvel később a ptolemaioszi korokban. Nyilván bevált módszereik lehettek. Ugyanez áll a keményebb kövekből készült szobrokra is (gránit, bazalt, diorit).

Egyébként ajánlottál régebben egy egyszerű gépet a kövek oldalmarásához (igaz a kerék nem vízzel hajtva, hanem emberi erővel): http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=168174489&t=9000303

Vízzel hajtott egyszerű gépek meg már jöttek szóba, sok példával: 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166555725&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=168180070&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=168175060&t=9000303

Mivel az egyiptomiak már bizonyosan ismerték a vízemelő kereket (nória) már a görög uralom előtt, éppenséggel ez további lehetőségeket is megnyithat. Még a római korból is, ami sokkal közelebb van hozzánk, az anyaguk miatt (bronz) alig maradtak fenn technikai dolgok. Egyszerűen mint a szobrokat, újrahasznosították azokat. Itt egy két dugattyúból és egy fúvókából álló vízszivattyú. Kr. u. 1-2. század.

https://miro.medium.com/v2/resize:fit:720/format:webp/1*gcgdxL68ENbNpKdXejobQw.jpeg