"Erre még merészebb elmélettel válaszolok."

Ha itt arra válaszolnál, amit idéztem, valóban merész, mert annak nyomát sem találom. Magát az elméletet sem. Így inkább hozzátenném ahhoz, amit írtál. Ezek az isteni királyok uralkodásai gyakorlatilag a kínaitól az egyiptomiig, görögig megvan az ókori népek mitológiáiban, hipotetikus listáiban. Az egyiptomiak minden találmányt az isteneknek tulajdonítottak, kezdve a legbanálisabbakkal is. Általában nincs kihangsúlyozva, hogy az istenek az égből jöttek, mármint az uralkodók, hiszen pld. az egyiptomi listákon ezek az istenek gyakorlatilag a Földön élnek, és egymást váltogassák. Egyiptomban az első Ptah, aki 9000 évig uralkodik. Az 1960-as években fedezték fel az ősűrhajózás hívei ezeket a mitológiai dolgokat, kisajátítva maguknak az ebből tetsző részeket, s főleg azt, hogy minden "tudást" az égből jött istenek/űrhajósok adtak. Most mennyire hihető, hogy az egyiptomiaktól a legprimitívebb dzsungellakó törzsekig, hogy szerintük a tüzet, malomkövet, búzát, kereket, sört, bort, nyilat, ekét, baltát, horgot, csónakot, stb. úgy kellett kapnunk? Mikor az ókorban a népek cserélődtek, eltűntek, s az újak a korábbi népek alkotásait rendszerint istenek/óriások műveinek tekintették. A Baalbekben letelepedett arabok teli szájjal magyarázták az odavetődő európaiaknak, hogy a romok az óriások művei, ahogy az árja népek magyarázták Ny-Európában a megalitokat, hogy a dolmenek az óriások asztalai voltak... Erre egészen más, ráadásul logikus érvet mondanak a mitográfusok: Az őskép utánzása: A törzsi ember nem "feltalált" egy eszközt, hanem úgy vélte, hogy az istenek vagy az ősök által a teremtéskor használt mintát másolja le. Mircea Eliade vallástörténész kiemeli, hogy egy eszköz vagy építmény csak akkor volt "valódi" és hatékony, ha megismételte ezt az ősi, mitikus mintát.