őszszakál Creative Commons License 2026.08.22 0 2 26763

„Én azt gondolom, ha a Szerapeumtól ezer évvel korábban, a gízai piramisépítők idején képesek voltak azokat az életnagyságú gránit és diorit szobrokat kifaragni, akkor ezeket a kőládákat is. Arra meg végképp nincs semmi utalás, hogy ezeket "ott találták volna" az egyiptomiak (mert hát a szomorú valóság mindig unalmas).”

 

Erre még merészebb elmélettel válaszolok.

Az egyiptomiak is azzal kezdik az időszámításukat, mint a sumérek. Tudniillik, hogy az istenek sokáig élnek és uralkodnak. A sumer királylista (Sumerian King List) ékírásos agyagtáblái szerint a vízözön előtt uralkodó 8 istenkirály összesen 241 200 évig uralkodott. Ez igen nagy ugrás, vissza az időben. Uruk első dinasztiája (pár generációval később): Itt találjuk a jól ismert hősöket. Enmerkar 420 évig, Lugalbanda 1200 évig, míg a híres Gilgames király már „csak” 126 évig uralkodott a táblák szerint.

Ur első dinasztiája (i. e. 26-25. század): Az uralkodási idők hirtelen teljesen reálissá, mai léptékűvé válnak. Ur-Nammu 18 évig, fia, Sulgi 46 évig vezette a birodalmat. Ez a hirtelen zuhanás jelzi azt a pontot, ahol a mitikus köd eloszlik, és átadja a helyét a valódi történetírásnak. [Vajon miért jegyeztek fel akkor annyi mítoszt az agyagtáblákra, az özönvíz előtti uralkodókról? Ha csak az isteni eredetüket akarták igazolni vele, nem lett volna elég az özönvíz utáni időkből kezdődő uralkodókra hivatkozni?]

Az Egyiptomi mitológia és vallás szintén három részre tagozódik. Az első mitikus korszakban (0. dinasztia, vagy aranykor) az Istenek uralkodtak, méghozzá fejenként 900-1000 évig. Összesen 30 000 éven át uralkodtak az isteni királyok, akikből csak 15 a név szerint említve is ismert. Majd a félistenek és hősök kora, ami 13 420 évig tartott. Az Egyiptomi mítosz, nem ment vissza az időben 300 000 évet, csak harminc ezret, az isteni eredethez nekik ennyi is elég volt. (Ez arra utal, hogy a sumérektől vettek át „uralkodási tapasztalatot”, de nem a hatvanas számrendszert.)

Ménész az első „csak emberinek megjelölt” fáraó, akit a modern kutatók leggyakrabban Narmer vagy Hór-Aha királlyal azonosítanak, uralkodásának kezdete és Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése a hagyományos kronológia szerint i. e. 3100 körülire tehető.

Tulajdonképpen az Egyiptomi vallást, kultúrát, államszervezést még az Isteneik, nem pedig az emberek alkották meg. Az emberek készen kapták azt, amit az első emberinek nevezett uralkodó regnálása alatt megéltek. Ez arra a párhuzamra ad okot, ami a sumérek tábláin olvasható, hogy az égből érkezők tanították meg őket a „civilizáció” mikéntjére.

Ebből tovább gondolva, a Gizai piramiskomplexum, a Szerapeum, az Ozireion, és egyéb tökéletes gránit, diorit, bazalt faragvány, az istenek öröksége, amit az emberek másolgattak, próbálták utánozni, de kevés eredménnyel. A ma embere már ipari gyémánt használatával és CNC vezérléssel elérte azt, amit anno az istenek. A kérdés persze az marad, hogy kik voltak az istenek? A Földi evolúció első intelligens példányai, vagy egy idegen csillagrendszerből érkezett humanoid lények?

Előzmény: Schenouda (26761)