”Akkor nézzük a példákat.

 

Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat 1898 és 1907 között a kor kiváló tudós rabbijainak közreműködésével adták ki a magyar zsidóság alapvető, elismert Biblia-fordítását. Ez egy évvel a Károli Gáspár fordítás revideált kiadásának a megjelenése előtt történt.

A zsidó-magyar fordításban a Jób Könyve 12. fejezetének 10. versét így fordítja:

9. Ki ne tudná mindezekből, hogy az Örökkévaló keze cselekedte ezt; 10. kinek kezében vanminden élőnek a lelke, s minden ember testének a szelleme.

Mivel a fordítandó szövegben mindhárom dolog, az ember lelke, teste és a szelleme meg van különböztetve egymástól , a magyar fordítók is követték az eredeti szöveget a fordításukban.”

——————————————————————-

 

Ideje volna valóban néznie végre a nyelvújítás utáni bibliafordítóknak a helyes fordítói példákat, ha már maguk a zsidó fordítók tudatosan közölték velü(n)k azt 119 éve ezzel az új fordításukkal, hogy a saját nyelvükben mit is jelent valójában a “ruach” az ószövetségben!?

 

Hát szellemet.

 

Ha a zsidó tudósok képesek a nyelvújítás újdonságai után 100 évvel helyre tenni, átalakítani az újonnan alkotott és meghonosodott szavak felhasználásával a saját nyelvükön írtak lefordításávan a ”ruach”-ra vonatkozó részeket, akkor hogy veszik a bátorságot 1907 óta nem zsidó fordítók, hogy ne ugyanúgy fordítsák az ószövetségi részben a “ruachot”, mint a héber nyelv birtokosai, azaz maguk a zsidók!?

 

Olyan ez, mint ha egy magyar nyelvű írást lefordítanának pl. angolra, és az magyar anyanyelvű, de angolul is anyanyelvi szinten beszélő magyarokat feddenék meg az angol anyanyelvű, nem magyar fordítók, hogy “nem Te magyar tudod azt jól, hogy mi van ott leírva magyarul, hanem én, egy angol ember, aki nem vagyok magyar anyanyelvű!” 

 

Mit tehet ekkor a magyar ember?

 

Jó hangosan kineveti azt az angolt, aki épp neki akarja elmagyarázni azt, hogy mit jelent egy adott szó magyarul!?

 

A magyarul tudó héber anyanyelvűek azóta is nevetnek azon, hogy sok magyar fordítás a ruachot változatlanul léleknek fordítja.

 

Jó nagyokat nevetnek rajtuk. Jó nagyokat, ezt elhiheti bárki!