Hosszabb, rövidebb ideig eltart, amíg felismerem, milyen fontos számomra azok jelenléte, akiknek egyben a gondolata is vagyok

És nekem is a gondolataimmá válnak azok jelenléte, akiknek egyben a gondolata is vagyok

És a távollétükben is jólesik a jelenlétük

Közelségükben meg szavak nélkül is szeretek

 

És elég hosszú ideig eltart, és sok és még több gondolat társaságában ismerem fel a Teremtőt a Fiában

És a gondolatait, amint kedveznek nekem, és neked is

És elég értetlen az értelmem a felismerésre, amikor felajánlja nekem a Testét és a Vérét

Így a felismerésem is több lesz, mint az értelmem a gondolataiban

Ha meg összekötöm a Szavait, és valódi Testét és a valódi Vérét

Összekötöttem magam az emberrel, aki a testvérévé fogadott

És az Istennel, akinek a gondolata vagyok, és egyben szabadságot adott, hogy alkossak gondolatokat

És hogy máshol keressem, az ugye milyen értetlenségem

És hogy kérdezzem, hol találom, miközben megtalálom Testében és Vérében

Miközben a gondolatai magot ültetnek belém, ami meg megint több, mint az értelmem

És Teste meg a Vére megöntözik az a magot, és kihajt

És a jelenléte a gondolataimmá válnak, hiszen jelen vagy

Már nem hallomásból, hanem megismerésből

És már nem elmegyek keresni Téged, hanem Veled megyek, és bárhová megyek, Hozzád térek

És Testeddel és Véreddel megerősítem a jelenlétedet

És amikor kilépek a Testedhez és Véredhez, a gondolataimmal együtt lépek ki

És áldott a kéz, amelyik adja

És áldás, ahogy kapom

És áldássá válik az éjjelem és a nappalom

 

És amikor jelenné válik a felismerésed vonzalmában

Vidd magaddal a munkádba is, és tartsd meg az otthonodban is, Neki szentelt néhány gondolattal

Felnézve az égre

„Jézus, imádlak Téged minden helyen, ahol szentségileg laksz; társaságot tartok neked azok számára, akik megvetnek Téged; szeretlek Téged azok számára, akik nem szeretnek Téged; enyhülést adok neked azoknak, akik megbántanak Téged. Jézus, jöjj a szívembe!”