1. A komikus önellentmondás ("Nem úgy van, hanem pontosan úgy van")

• Vámmentes, a 38699-es posztod eleje egy igazi kabaré. Beidéztem neked az Arcanum szótárt, miszerint a ťszellemŤ szó a nyelvújításkor a szél szóból képzett szó. Erre te rávágod: „Nem így van, a magyar szellem szó a nyelvújításkor a ťszélŤ szóból lett képezve.” Észre sem vetted, hogy szó szerint azzal próbálsz vitatkozni, hogy betűről betűre megismétled azt a tényt, amit a vitapartnered idézett neked!

2. Az anakronizmus csapdája (Visszamenőleges számonkérés)

• Azt írod, a lényeg a magyar nyelv „több évszázados késedelme”. Ezzel a mondatoddal viszont épp most lőtted agyon a saját magad által gyártott, egyházakat kárhoztató teóriádat. Ha te is elismered, hogy a ťszellemŤ szó a 19. századi nyelvújításig (Kazinczy koráig) nem is létezett a magyar nyelvben, akkor milyen alapon kéred te számon a 16. századi Károli Gáspáron, vagy az évszázados történelmi egyházakon, hogy miért nem egy meg sem született szót használtak a Bibliában?! Te utólag, egy 19. századi nyelvújítási műszó hiánya miatt bélyegzel másokat „tudatlannak” és a téves fordítás áldozatainak, miközben az elődeink a saját korukban a létező legpontosabb magyar szót (lélek = lélegzet/lehelet) használták a görög Pneuma (lehelet) visszaadására. Ez a történelmi és logikai vakság csimborasszója.