1. NAPTÁRRENDSZER (364 napos esszénus naptár, Énok–Qumrán)VanderKam, James C.

Calendars in the Dead Sea Scrolls: Measuring Time. London: Routledge, 1998. Az esszénus naptár legátfogóbb monográfiája. A 364 napos naptár teológiai és liturgikus szerepét elemzi, és részletesen tárgyalja az Énok–Jubileumok–Qumrán közötti kapcsolatot."

----------------------------------------------

 

Mi köze az istentelen ,khrisztosz nélkül való, jahó istent imádó barlangi szekta naptárának Énók könyvének, Énók Istenétől való ihletettségének cáfolásához? 

 

 

"2. A MEGÍRÁS IDEJE "

 

Az Énók könyvének legkorábbi kéziratánál léteznek más próféták által írt könyvek -  amit az istentelenek egyházának teológusai a kánonjuk részének tartanak - amelyek régebbiek az Énók Könyvénél?

 

Erre válaszolj okostojás, ne félművelt emberek neveit sorold fel, akik sületlenségeket hordanak össze.

 

Ha Énók könyve annál fogva nem istentől ihletett, mert nem maradt fenn az Énók földi életének idejéből egyetlen példánya sem, akkor az összes többi könyv sem Istentől ihletett, hisz Énók Könyvétől korábbi időből egyik bibliai könyv sem származik. Egyikből sem létezik ma olyan példány, amely annak a prófétának az életének idejéből származik, aki azt megírta.

 

Különben is, minden igaz hitű tudja, hogy a Szentírás könyvei Jeruzsálem városának babiloniak által 

véghezvitt pusztítása idején a tűzben megsemmisültek. Helyettük Ezsdrás Istene i.e.  az  5. században  újra diktálta az összes elpusztult könyv tartalmát. Ezért minden Könyv ,ami a Teljes Írás részét képezi egyazos időben lett megírva.

 

4. Ezsdrás 14

 

[8] Tedd félre a szívedben a jeleket, melyeket mutattam neked, és az álmokat, amelyeket láttál, és a magyarázatokat, melyeket hallottál;

[9] Mert felvitetsz az emberek közül, és attól fogva az én Fiammal és a hozzád hasonlókkal fogsz élni, amíg eljön az időknek vége.

[10] Mert ez a korszak már túljutott ifjúságán, és az idők elkezdtek megöregedni.

[11] Mert a korszak tizenkét részre lett felosztva, és ebből kilenc már elmúlt,

[12] És a tizediknek is a fele; így tehát még két rész van hátra, a tizedik szakasz második felén kívül.

[13] Ezért most rendezd el házadat, és intsed népedet; vigasztald meg az elgyötörteket közöttük, és tanácsold a bölcseket. És most mondj le a romlandó életről,

[14] És vesd el a halandó szerint való gondolataidat; távolítsd el magadtól az emberi terheket, és szakítsd el magadat a te gyönge természetedtől,

[15] És vesd félre a számodra leginkább fájdalmas gondolatokat, és siess megmenekülni ezektől az időktől.

[16] Mivel az általad eddig látottaknál sokkal rosszabb gonoszságok fognak történni ezek után.

[17] Mert minél gyengébbé válik a világ az öregsége miatt, annál jobban megszaporodik a gonoszság a lakói között.

[18] Mert az igazság egyre inkább eltávolodik, és a hamisság egyre közelebb férkőzik. Mert az a sasmadár, amelyet látomásban láttál, immár készülődik, hogy eljöjjön.”

[19] Akkor feleltem neki, mondván: „Hadd szóljak a te színed előtt, Uram.

[20] Mert íme, elmegyek, ahogy parancsoltad, és inteni fogom a most élő embereket; de ki fogja figyelmeztetni azokat, akik majd csak ezután születnek meg? Mivel a világ sötétségben van, és a lakosai világosság nélkül.

[21] Mert a te törvényedet elégették, és így senki sem ismeri már a dolgokat, melyeket Te cselekedtél, vagy amelyeket cselekedni fogsz.

[22] Ezért, ha kedvességet találtam előtted, küldd el a Szent Szellemet nekem, és én majd leírok mindent, ami a világban történt a kezdettől fogva, mindazokat a dolgokat, melyek írva voltak a te törvényedben, hogy az emberek megtalálhassák az ösvényt, és hogy azok, akik az utolsó időkben élni szeretnének, életet találhassanak.”

[23] Felelt nekem, mondván: „Menj, gyűjtsd össze a népet, és mondd meg nekik, hogy ne keressenek téged negyven napig.

[24] És készíts elő magadnak sok író-táblát, és vidd magaddal Sareát, Dabriát, Selemiát, Etánuszt és Ázielt – őket ötüket, mert ezek megtanultak gyorsan írni;

[25] És gyere vissza ide, és én meggyújtom majd szívedben az értelem lámpását, amely nem fog kialudni, amíg be nem fejezed, amit le kell írnod.

[26] És amikor befejezted, néhány dolgot nyilvánosságra hozhatsz majd, de lesz néhány, melyet titokban kell a bölcseknek átadnod. Holnap ebben az órában elkezded az írást.”

[27] Ezután elmentem, ahogy parancsolta nekem, és egybegyűjtöttem az embereket, és szóltam:

[28] „Halld ezeket a szavakat, Izrael,

[29] Atyáink Egyiptomban jövevényként éltek, majd kimenekíttettek onnan,

[30] És megkapták az élet törvényét, amelyet azonban nem tartottak meg, és amelyet őutánuk ti is áthágtatok.

[31] Azután földet kaptatok birtokul a Sion földjén; de ti és a ti atyáitok gonoszságot követtetek el, és nem tartottátok meg az utat, melyet a Magasságos parancsolt nektek.

[32] És mivel ő igazságos bíró, a maga idejében visszavette tőletek, amit adott.

[33] És most itt vagytok, és a ti testvéreitek még inkább benne vannak.

[34] Ha most ti képesek lesztek uralni elméteket és megrendszabályozni szíveteket, akkor életben tarttattok, és a halál után kegyelmet nyertek.

[35] Mert a halál után eljön az ítélet, amikor ismét életre kelünk majd; és akkor az igazak nevei ismertté válnak, és az istentelenek tettei lelepleződnek.

[36] Hanem most senki se jöjjön énhozzám, és ne keressetek engem negyven napig.”

[37] Azután magam mellé vettem az öt embert, ahogyan parancsolta nekem, és kimentünk a mezőre, és ott maradtunk.

[38] A következő napon, íme, egy hang szólt hozzám, mondván: „Ezsdrás, nyisd ki szájadat és idd meg, amit én adok neked inni.”

[39] Akkor kinyitottam a számat, és íme, egy teli poharat kínáltak nekem; olyasmivel volt tele, mint a víz, de a színe olyan volt, mint a tűznek.

[40] Elvettem és ittam; és amikor megittam, a szívem megtelt értelemmel, és mellkasomban megnövekedett a bölcsesség, mert szellemem visszanyerte emlékezetét;

[41] És megnyíltak ajkaim, és nem voltak többé bezárva.

[42] És a Magasságos értelmet adott az öt férfinak is, és váltásban írták, amiket diktáltam, olyan betűkkel, melyeket korábban nem ismertek. Negyven napig ültek, és nappal írtak, és éjjel ették kenyerüket.

[43] Ami engem illet, nappal beszéltem, és nem hallgattam éjjel sem.

[44] Így a negyven nap alatt kilencvennégy könyv íratott meg.

[45] És amikor a negyven nap véget ért, a Magasságos ismét szólt hozzám, mondván: „Hozd nyilvánosságra az első huszonnégy könyvet, amit írtatok, hadd olvassák az arra érdemesek és az érdemtelenek egyaránt;

[46] De őrizd meg a többi hetvenet, hogy a néped között levő bölcseknek adhasd azokat.

[47] Mert bennük van az értelem csírája, a bölcsesség forrása, és a tudás folyama.”

[48] És így tettem.

COG - II Ezsdrás / IV Ezsdrás