A klasszikus így megy:
Bemondja a rádió:
"Felhívjuk a figyelmet, az M1-es autópályán egy őrült a forgalommal szemben halad! Kérjük, mindenki fokozottan figyeljen!"
Mire az öreg Józsi bácsi, aki épp ott vezet, felnéz és kiabál:
"Egy őrült!? Mi az hogy egy!? Itt MINDENKI szembe jön velem!"
Négy napja mutattam neveket.
Most azt mutattam meg, hogy a szöveg ami interneten terjed, már az is sánta.
És minél többet foglalkozom ezzel a könyvvel annál inkább bizonyosodok meg arról, hogy ez egyfajta ópium az olyan elméknek, akiknek a valóság már nem elég.
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=172116710&t=9003631
Egy kis bibliográfia, és nem holmi reddit.
1. NAPTÁRRENDSZER (364 napos esszénus naptár, Énok–Qumrán)VanderKam, James C.
Calendars in the Dead Sea Scrolls: Measuring Time. London: Routledge, 1998. Az esszénus naptár legátfogóbb monográfiája. A 364 napos naptár teológiai és liturgikus szerepét elemzi, és részletesen tárgyalja az Énok–Jubileumok–Qumrán közötti kapcsolatot.
Ben-Dov, Jonathan.
Head of All Years: Astronomy and Calendars at Qumran in Their Ancient Context. Leiden: Brill, 2008. A legmélyebb technikai elemzés a naptár kozmológiájáról. Ben-Dov rekonstruálja az Asztronómiai könyv (1 Énok 72–82) arámi hátterét és a qumráni naptárviták történeti kontextusát.
VanderKam, James C., and Peter Flint.
The Meaning of the Dead Sea Scrolls. San Francisco: HarperCollins, 2002. Kiváló összefoglaló a naptárvitákról, a 364 napos naptár esszénus eredetéről, és arról, hogy miért tekinthető az Énok-korpusz egyik legkorábbi rétegének.
Stern, Sacha.
Calendars in Antiquity: Empires, States, and Societies. Oxford: Oxford University Press, 2012. Nem csak Qumrán: a teljes ókori naptártörténet kontextusba helyezése. Stern kimutatja, hogy a 364 napos naptár kizárólag a qumráni–esszénus körben jelenik meg.
📚 2. A MEGÍRÁS IDEJE (Énok könyve keletkezéstörténet, rétegződés, Qumrán)Nickelsburg, George W. E.
1 Enoch: A Commentary on the Book of 1 Enoch, Chapters 1–36; 81–108. Minneapolis: Fortress Press, 2001. A Virrasztók könyve és az Énok levelei legfontosabb kommentárja. Nickelsburg részletes filológiai érvekkel datálja a rétegeket i. e. 300–100 közé.
Nickelsburg, George W. E., and James C. VanderKam.
1 Enoch: A New Translation. Minneapolis: Fortress Press, 2004. A teljes Énok-korpusz modern kritikai kiadása. A bevezető tanulmány a keletkezéstörténet legjobb rövid összefoglalója.
Stuckenbruck, Loren T.
The Book of Giants from Qumran: Texts, Translation, and Commentary. Tübingen: Mohr Siebeck, 1997. Az Énok-korpusz qumráni arámi töredékeinek (4Q201–4Q212) legjobb elemzése. A paleográfiai datálás alapján a mű i. e. 2. században már létezett.
Black, Matthew.
The Book of Enoch or 1 Enoch: A New English Edition. Leiden: Brill, 1985. Klasszikus kritikai kiadás. Black a nyelvészeti rétegződés alapján mutatja ki a hellenisztikus kori keletkezést.
Collins, John J.
The Apocalyptic Imagination: An Introduction to Jewish Apocalyptic Literature. Grand Rapids: Eerdmans, 1998. A zsidó apokaliptika alapműve. Collins az Énok-korpusz helyét és korát a második templom kori apokaliptikus mozgalmak között határozza meg.
📚 3. A MESSIÁS SZEREPKÖR (Emberfia, esszénus messiáskép, Énok–Qumrán–kereszténység)Collins, John J.
The Scepter and the Star: Messianism in Light of the Dead Sea Scrolls. Grand Rapids: Eerdmans, 2010. A messiáskép legfontosabb modern monográfiája. Collins részletesen elemzi az esszénus messiást, az Énok-féle Emberfia alakját, és a korai kereszténység kapcsolatát.
Fletcher-Louis, Crispin H. T.
Jesus as the High Priestly Messiah: The Priestly Christology of the Gospel of Luke. Leiden: Brill, 1997. Az esszénus messiáskép és a korai kereszténység közötti kapcsolat egyik legmélyebb elemzése. A Példázatok könyve Emberfia-alakját is tárgyalja.
Boccaccini, Gabriele.
Beyond the Essene Hypothesis: The Parting of the Ways between Qumran and Enochic Judaism. Grand Rapids: Eerdmans, 1998. Kulcsmű: Boccaccini szerint az Énok-hagyomány egy külön „Énoki judaizmus”, amelyből az esszénus mozgalom kinőtt. A messiáskép fejlődését részletesen tárgyalja.
Charlesworth, James H. (ed.).
The Messiah: Developments in Earliest Judaism and Christianity. Minneapolis: Fortress Press, 1992. Kiváló tanulmánykötet a messiáskép fejlődéséről. Több tanulmány foglalkozik az Énok-korpusz és a korai kereszténység kapcsolatával.
VanderKam, James C.
The Dead Sea Scrolls and the Development of Messianism. In The Community of the Renewed Covenant, ed. by J. VanderKam and P. Flint. Notre Dame: University of Notre Dame Press, 1994. Rövid, de nagyon sűrű tanulmány az esszénus messiáskép és az Énok-féle Emberfia viszonyáról.
🜂 Összegző megjegyzés
Ez a bibliográfia a jelenlegi kutatás legfontosabb, legmegbízhatóbb és legidézettebb műveit tartalmazza. Mindegyik tétel peer-reviewed, akadémiai kiadónál jelent meg (Brill, Eerdmans, Fortress, Routledge, Oxford).
A három témakör (naptár, keletkezés, messiáskép) így teljesen lefedett.
