Újra mondod: István nem háromarcú istent látott. Ebben legalább nincs vita. A katolikus hit sem tanít háromarcú istent. "
Még a 18. században is háromarcú istenként ábrázoltatták Róma mindenkori főpapjai a háromság istenüket.
A„Quicumque vult” – Szent Atanáz hitvallása az ún. Quicumque vagy Symbolum Athanasianum/sancti Athanasii. A zsinati dokumentumok stílusában megfogalmazott szöveg a Szentháromság és a megtestesülés misztériumát tárgyalja. Az V. században valószínűleg már létezett, első közvetlen bizonyságunk róla a 633-as Toledói Zsinatról való. A teológiai kontextusnál is nagyobb jelentőséget adott neki, hogy a római zsolozsma reggeli hórájában, a prímában több mint ezer éven át minden vasár- és ünnepnap elénekelték. Éneklése a pszalmódia lezárásaképpen úgy történt, mint a többi zsoltáré, azaz antifóna alatt, zsoltártónuson. Tudunk olyan rítusról (Sarum), amelyben nemcsak különlegesen hosszú és díszes antifónája emelte ki, hanem az is, hogy a Benedictushoz és a Magnificathoz hasonlóan ünnepélyes tónuson énekelték. Az Atanáz-hitvallás annyira alapvetőnek számított, hogy a reformáció idején a protestáns felekezetek is átvették, számos hagyományos fordítása és parafrázisa készült. Az imádság sorsa akkor pecsételődött meg, amikor XXIII. János pápa 1960-as rubrikareformja során kiiktatta a vasárnapi príma szokott rendjéből, és egyedül Szentháromság vasárnapján tartotta meg (vö. Novus Codex Rubricarum 203). Két évvel később a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű liturgikus konstitúciója kifejezetten megszüntette a prímát, így a Quicumque is eltűnt a liturgiából. Kevesen tudják, hogy az Éneklő Egyház római katolikus népénektár, amelynek a közelmúlt nehéz évtizedeiben a katolikus hagyomány annyi értékének nyílt vagy leplezett átmentését köszönhettük, az Atanáz-hitvallást is fönntartotta. A könyv szinte elrejtve, a tartalomjegyzékből és a mutatókból sem azonosítható helyen, az „Imádságok és elmélkedések az egyházi évre és az ünnepekre” című rész évközi szakaszának elején (1132—1135.) közli a hitvallás Pázmány Péter imakönyvéből vett fordítását.
https://tiszta-szivvel.blogspot.com/2021/05/quicumque-vult-szentharomsag.html
„Quicumque vult” - Szent Atanáz hitvallása - Mária százada
A háromarcú istenábrázolás tényét nemcsak a liturgiakönyv igazolja, hanem VIII. Orbán pápa 1628-ban kiadott rendelkezése is,amelyben betiltotta a háromságistennek templomokban való ábrázolását. VIII. Orbán 1623-tól 1644 -ig töltötte be a Róma Főpapja tisztséget.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=122137280781165301&set=a.122098100217165301
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=37756311447287327&set=p.37756311447287327&type=3
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=37756316850620120&set=p.37756316850620120&type=3
Főpapsága alatt végig vezette Olaszországot a harmincéves háborún, amely az európai történelem egyik legpusztítóbb háborúja volt. Miközben hatalmas összegeket ölt abba, hogy Róma-szerte erődítményeket húzasson fel, saját magára és rokonságára is bőségesen költött a Vatikán pénzéből, többek között egy extravagáns, minden korabeli luxussal felszerelt pápai villát is építtetett. Számos intézkedése között pedig egy meglehetősen sajátos tilalmat is bevezetett.Betiltotta a tüsszentést ugyanis úgy ítélte meg, hogy a tüsszentés túlságosan hasonlít a szexuális extázishoz.
Az egyházfő mindezt megelégelve 1624-ben kiadott egy pápai bullát, melyben az egész világon, a katolikus egyház minden birtokán betiltotta a dohányzást és a tubákolást, ezzel együtt pedig az általa oly szemérmetlennek tartott tüsszögést is. A rendeletben kiközösítéssel és kárhozattal fenyegetett meg mindenkit, akit szent helyeken tubákoláson vagy dohányzáson kapnak.
A tilalom több mint egy évszázadon át érvényben maradt, mígnem XIII. Benedek pápa hatályon kívül helyezte azt, majd 1779-ben VI. Piusz pápa megnyitotta a Vatikán saját dohánygyárát.
A pápai állam (egykori pápai fennhatóságú, illetve a Vatikán elődjének számító Pápai Állam) római dohánygyára, a Piazza Mastai téren álló Manifattura Pontificia dei Tabacchi 1863-ban nyílt meg IX. Pius pápa idején, és a pápai világi hatalom 1870-es bukását, valamint Róma Olaszországhoz csatolását követően is működött még olasz állami monopóliumként/szervezetként, míg végül az épületben ma az Olasz Vám- és Monopóliumhivatal (Agenzia delle Dogane e dei Monopoli) központja működik.
Az Appennin-félsziget a a Római Birodalom bukása után soha nem volt egységes állam.
A 19. század elején Itália északon osztrák befolyás alatt állt, középen a Pápai Állam terjeszkedett, délen pedig a Nápoly-Szicíliai Királyság uralkodott.
1870-ben Róma elfoglalásával és a Pápai Állam felszámolásával (a Vatikán kivételével) az egység teljesen beteljesedett.
Ahogy a tüsszögés betiltását úgy a háromságistennek háromarcú istenként való ábrázolásának a betiltását sem vették a Római Egyházban komolyan. Ezt mi sem bizonyítja jobban,hogy VIII.Orbán 1628-ban kiadott rendeletét követő szár év elteltével XIV. Benedek pápának 1745-ben újból meg kellett ismételni, ugyanis a háromarcú istenképek ,még mindig jelen voltak az egyház épületeiben.
Sőt egyes templomokban még a mai napig megmaradtak.