Akik kisebb közösségekben, falvakban, községekben élnek, főleg hagyományokat tartva élnek

Számíthatnak egymásra, gyakran megállnak beszélgetni

Ha valaki terhesnek érzi magára nézve ezt a kapcsolatot, ami egyben felelősség is a másikkal szemben, és városba költözik, rádöbben milyen üres a felelősség nélküli egymás mellett élés

Aki megismeri az Istent a közelségében, elkezd felelősséget érezni, és elkezd ügyelni magára

És ez a kapcsolat nem terhes, sokkal inkább jóleső

Hogy meg nem ismerem ezt a közvetlen kapcsolatot, és azon vagyok, hogy tagadjam az Istent

Vagy amikor felmérem mások életét az Istenben, és felvetődnek bennem kérdések az Istenről, és ezért elkezdem kikutatni az igazságot

Hogy minden megfontolás nélkül tagadom, vagy kutatom az Istent, hiszen ugyanaz a kiindulási alapom

Ugyanazok az információim minkét esetben

Akkor a két eltérő gondolatsorban én magam vagyok a különbség

Egyrészt a felelősséghez viszonyulásomban, és nagyra/kicsinységre törekvésemben

Hogy a tagadásodban rád mondom, nézd a nyúl viszi a puskát, az vérig sért téged, vagy elkezdesz töprengeni?