Bocs, ezt te kérdezted;


"Azt pedig honnan vetted, hogy Pál az 1. Kor. 15:33-ban Menandroszt idézte?"

én pedig megválaszoltam. :)
És ha jól emlékszem én is megjelöltem Ésaiás 22:13 

az idézett rész tehát szerepel a bibliában, pál korában pedig Görög közmondás volt.
A két dolog nem zárja ki egymást.
.

nah énók könyve.


1. A 94 könyv mítosza – mi volt az állításod?

• Ezsdrás idejében létezett egy 94 könyvből álló „Teljes Írás”,

• Ezsdrás ezeket „megírta” vagy „lemásolta”,

• Jézus és az apostolok ezt használták,

• Pál „Teljes Írás” kifejezése erre utal,

• a mai kánonok (zsidó, katolikus, protestáns) „hamisak”.

Ez egy egyéni konstrukció, amelynek nincs történeti alapja.

A logikai vizsgálat során kiderült:

Ezsdrás korában legfeljebb 23–26 könyv létezett.

Az elveszett könyvek száma kb. 18.

Összesen: 41–44 könyv.Nem 94.

A mítosz tehát nem tartható fenn.

Már csak azért sem, mert nem tudsz egyetse megnevezni. Lusta voltál ahhoz, hogy összekaparj valamit. :)

 

A ténylegesen létező könyvek Ezsdrás korában (Kr. e. 458–398)

A filológiai és kánontörténeti rekonstrukció alapján:

Tóra (5 könyv)

Kr. e. 6–5. században véglegesedik.

Korai prófétai történeti könyvek (4 könyv)

Józsué, Bírák, Sámuel, Királyok.

Nagypróféták korai részei (3 könyv)

Ézsaiás 1–39, Jeremiás, Ezékiel.

Kispróféták korai részei (6–8 könyv)

Ámósz, Hóseás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofóniás, Haggai, Zakariás 1–8.

Bölcsességi irodalom korai részei (2–3 könyv)

Zsoltárok korai gyűjteménye, Példabeszédek magja, Jób korai formája.

Krónikák–Ezsdrás–Nehémiás (3 könyv)

Ezsdrás korában keletkeznek.

Összesen: 23–26 könyv.

Ez a történeti maximum.

 

Az elveszett bibliai könyvek – és becsült keletkezési idejük

A Biblia kb. 18 elveszett könyvet említ vagy sejtet. Ezek nem kánon, hanem udvari archívumok, prófétai feljegyzések, krónikák.

1. Jásár könyve

Kr. e. 1000–900 Korai hősi énekek.

2. Az Úr háborúinak könyve

Kr. e. 1200–1000 Törzsi háborús krónikák.

3–4. Izráel és Júda királyainak krónikái

Kr. e. 900–600 Udvari adminisztratív feljegyzések.

5–11. Nátán, Gád, Ahijjá, Jéhu, Iddó próféták könyvei

Kr. e. 1000–800 Dávid és a korai királyság prófétai hagyományai.

12–15. A látók könyve, próféták beszédei, krónikák könyve

Kr. e. 900–600 Gyűjtőfogalmak, több kisebb irat.

Összesen: 18 elveszett mű.

Ezek nem közelítik meg a 94-et, és nem Ezsdrás idejében keletkeztek, hanem száz–ötszáz évvel korábban.

A 94 könyv logikai maximuma

Ezsdrás korában:

• létező könyvek: 23–26

• elveszett könyvek: 18

• összesen: 41–44

Ez a történeti maximum.

A 94 könyv tehát:

• nem vezethető le a fennmaradt könyvekből,

• nem vezethető le az elveszett könyvekből,

• nem vezethető le apokrifekből (mert később keletkeztek),

• nem vezethető le pszeudoepigráf művekből (mert később keletkeztek).

A 94 könyv nem létezhetett.

 

Ezsdrás 4. könyve (2 Esdras / 4 Esdras) történeti összefoglaló

Ez a kulcspont, mert maga az Ezsdrás 4 is később keletkezett, mint Ezsdrás.

 

A mű keletkezési ideje: Kr. u. 70–120

A kutatás teljesen egységes ebben.

Miért ez a dátum?

A bizonyítékok

 

1. A második templom pusztulására utal (Kr. u. 70)

A könyv teológiája a templom elvesztésének traumájára épül.

 

2. A római uralom jelen van a szövegben

A politikai háttér Kr. u. 1. századi.

 

3. Apokaliptikus műfaj

Ez a műfaj csak Kr. e. 2. századtól létezik (Énók, Jubileumok).

 

4. Nyelvi rétegek

A mű eredetileg héber vagy arám, majd görög, végül latin formában terjed.

 

5. A korai kereszténység használja

A mű népszerű volt a 2–3. századi keresztény közösségekben.

Mi a mű tartalma?

• látomások,

• angyali párbeszédek,

• teodícea (miért van szenvedés?),

• eszkatológia (végidők),

• Izráel helyzete a római uralom alatt.

Ez egy késő hellenisztikus–korai keresztény apokaliptika, nem ókori zsidó kánon.

végső logikai következtetés1. Ezsdrás 4. könyve Kr. u. 70–120 között íródott.2. Ezsdrás Kr. e. 5. században élt.3. Ezsdrás nem írhatott 500 évvel későbbi könyvet.4. Ezsdrás nem másolhatta le a 94 könyvet, ha azok között apokaliptikus művek vannak.5. Az apokrifek és pszeudoepigráf művek mind később keletkeztek.6. A 94 könyv nem létezhetett.

A 94 könyv tehát nem történeti korpusz, hanem egy modern, egyéni mítosz, amely a névazonosságra, az apokrifek misztikájára és a „titkos kánon” pszichológiájára épül.

De, miért is jönnek létre az ilyen művek?

1. A „hiányzó láncszem” mechanizmusa

A Biblia említ néhány elveszett könyvet (Jásár, Úr háborúi, Nátán, Gád stb.). Ez a tény aktiválja a kognitív mintát:

„Ha néhány elveszett, biztos volt még sok más is.”

Ez a pattern completion;  a hiány kitöltése.

2. A tekintélyvákuum Ezsdrás korában

Ezsdrás idejében:

• nincs lezárt zsidó kánon,

• nincs egységes könyvlista,

• nincs rabbinikus konszenzus.

Ez a vákuum teret ad alternatív kánonoknak. A „94 könyv” egy ilyen alternatív kánon.

3. A „titkos tudás” identitásépítő ereje

A vallási szubkultúrákban gyakori, vagy egyéni elgondolásokban, bár logikailag igencsak széthúz.

• „mi tudjuk az igazat, mások nem”,

• „van egy rejtett kánon”,

• „van egy elveszett korpusz”.

Ez identitást ad: különlegesség, kiválasztottság, felsőbb tudás érzése.

A 94 könyv ezt kínálja.

4. A múlt idealizálása

A vallásos gondolkodás gyakran romantizálja a múltat:

• „régen teljesebb volt a kinyilatkoztatás”,

• „régen több könyv volt”,

• „régen tisztább volt az igazság”.

A 94 könyv ennek a romantikus (és ez most finoman lett megfogalmazva.) múltképnek a terméke.

 

 

5. A modern apokrif‑infláció hatása

A 19–20. században:

• előkerültek apokrifek,

• előkerült a qumráni könyvtár,

• rengeteg pszeudoepigráf mű vált ismertté.

Ez azt a benyomást kelti:

„Biztos volt még sok más könyv.”

Ez felnagyítja a valós elveszett iratok számát.

 

A „94” nem történeti szám, hanem szimbolikus: nagy, tekintélyt sugall, lezártságot sugall.

 

7. A „hiányzó lista” mint védekező mechanizmus

A mítosz kulcsmondat:

„Nincs meg mind a 94 könyv, elvesztek.”

Ez megakadályozza:

• a számonkérést,

• a filológiai vizsgálatot,

• a cáfolatot.

A bizonyíték hiánya maga a bizonyíték.

 

8. A kánon elleni lázadás

A 94 könyv narratíva gyakran együtt jár:

• a rabbinikus kánon elutasításával,

• a katolikus kánon elutasításával,

• a protestáns kánon elutasításával.

Ez egy anti‑kánoni identitás, amely saját listát teremt.

9. A mítosz végső funkciója

A 94 könyv:

• identitást ad („mi tudjuk az igazat”),

• határt húz („ők hamis kánont használnak”),

• tekintélyt épít („Ezsdrás 94 könyvet írt”),

• vitát zár le („a könyvek elvesztek, ezért nem sorolom fel”).

Ezért a 94 könyv nem történeti, hanem pszichológiai konstrukció.

 

szóval itt tartunk most. :)
Vanegy vágyálmod és egy belső ékésztetésed, más akarsz lenni. (hogy ennek mi az oka nem bonyolódnék bele, de nagyban bejátszik anno j.t.-vel lefolyt vitás traumád is, ami olyan nyomot hagyott benned, hogy egészen más utat kezdtél keresni. plusz, némileg önjelölt küldetéstudat, aminek hátterében az van, hogy lenni akarsz valaki vallási szinten. ehhez kalapálod össze a sok szedett-vedett iratokat.)

nekem teljesen mindegy, hogy miben hiszel. :)
Viszont, ha még egy részleges listát sem tudsz, vagyis nem akarsz összehozni, az már sokat elmond arról, hogy mi van a fejedben.

Most, hogy ennyi időt szántam rád, és a témára.
Valóban elő állhatnál azzal is, hogy miben is hazudnak ezek az elvetelmült J.T. -k?
Konkrét eset, és egyesével. pro kontra felállásban.
Mert csak beszélsz, beszélsz, de érdemi dolgot soha ne közölsz. :)