A bálványimádás bűn. Az istenszobor-kultusz bűn. A teremtmény Teremtő helyére állítása bűn. Ebben nincs vita.
A vita arról szól, hogy a katolikus képtisztelet azonos-e ezzel."
Természetesen azonos. A Róma Főpapja által vezetett egyházban, amióta azt a római császárok létrehozták köterlezően bálványkészíttetés és bálványimádás folyik.
Ezek a bálványok itt megtekinthetők:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-szobor_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)
A komáromi Szentháromság-szobor a város legrégebbi köztéri szobra. A város főterének, a Klapka-térnek nyugati oldalán fekszik, a Zichy-palotával szemben, a volt Kovách-gyógyszertár[1] előtt. 1715-ben állították fel hálaadásul az 1710-1711. évi pestisjárvány után.
A város lakói már 1703 decemberében fogadalmat tettek Szentháromság-szobor felállítására, mivel az osztrák kézen levő várost Rákóczi kurucai ostrommal fenyegették. Az ostrom hosszas alkudozás és tetemes anyagi áldozatok árán elmaradt, a fogadalmat azonban nem tartották be.
1710 januárjában pusztító pestisjárvány vette kezdetét Komáromban. Cserkó János plébánosnak sikerült rávennie a városi tanácsot a szobor felállítására. Kezdetben egy ideiglenes faszobrot állítottak fel, majd 1714. február 2-án a komáromi jezsuita rend főnöke letette a kőszobor alapkövét, melyet 1715. Szentháromság vasárnapján avattak fel. Az oszlop csúcsán a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport áll, a talapzaton pedig öt szentnek a szoboralakja: Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália, Borromei Szent Károly. A szentekról latin hexaméterekből álló kronogramok emlékeznek meg.
A szobornak az oszlopcsúcsán Krisztust egy nagy kereszttel a vállán, az Atya Istent pedig egy földgöbbel a térdén ábrázolja. Közöttük pedig egy női alak - valószínüleg a pogány mitológiából merítve - egy istenanya található.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a0/Kom%C3%A1rom%2C_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-oszlop_2023_02.jpg
A bálványútálat felállítását követően 1763-ban az Isten földrengés általi pusztítást hozott a városra.
A földrengésben a jezsuita Szent András-templom mindkét tornya ledőlt.
A 18. századig évszázadokon keresztül használatban volt a háromarcú isten bálványa, ami a római császárok által létrehozott háromság istenmodell ábrázolása volt.
Egyetlen istent háromság istenként csak három arccal lehet elképzelni. Úgy ahogyan azt a Róma Főpapja által vezetett egyház ábrázolásaiban megalkotta. Abban a pillanatban, ha három személyről beszélünk, méghozzá úgy, hogy ezek a személyek mindegyike Isten, akkor három Istenről beszélhetünk, és nem egy Istenről.
Felmerül a kérdés, hogy István miért látta külön az Isten és külön az Úr Jézust az Égben, és miért
nem látta a Szent Szellemet is velük együtt?
A válasz egyszerű.
A Szent Szellem ugyanis az Úr Jézus Ígérete szerint el lett küldve a Földre, hogy Khrisztosz tanítványaival legyen az Úr Jézusnak és Istenének az eljöveteléig.
Amikor Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János azt állította, hogy látta a háromságistent
az égben, akkor bizony hazudott. Háromarcú istenfélét ugyanis nem láthatott, hisz a Szent Szellem
az Úr Jézus halála utáni pünkösd óta a Földön tartózkodik.
Még van egy másik magyarázat, mégpedig, hogy Avilai Teréz és Keresztes Jánossal hitető szellemek
láttatták meg a háromarcút.
Akár a szándékos hazugság, akár a hitető szellemek általi megtévesztés volt állításuk motivációja,
szentek ezek ketten semmi esetre sem voltak.
„Quicumque vult” - Szent Atanáz hitvallása - Mária százada
SEGÍTSÜNK A RÓMA FŐPAPJA ÁLTAL VEZETETT EGYHÁZ TAGJAINAK MEGISMERNI AZ IGAZSÁGOT ISTENRŐL,HOGY MEGSZABADULJANAK A BÁLVÁNYIMÁDÁS BŰNÉBŐL!
DICSŐSÉG AZ ÚRNAK,AZ ISTENEK ISTENÉNEK,AZ ISTENE ÁLTAL TÁRSAI AZ ISTENEK FÖLÉ FELKENT ISTENNEK!
