A RÓMA FŐPAPJA ÁLTAL VEZETETT EGYHÁZ NEMCSAK HÁROMARCÚ ISTENÉVEL FERTŐUZTE MEG A KERESZTÉNYEKET, HANEM A JEHOVIZMUSSAL IS

 

Raymond Martini, akit katalánul Ramon Martí-nak is hívnak, a 13. századi domonkos szerzetes és teológus volt. Emlékezetes a Pugio Fidei (kb. 1270) című polemikus művéről. 1250-ben nyolc szerzetes egyike volt, akiket kineveztek keleti nyelvek tanulmányozására azzal a céllal, hogy missziót folytasson a zsidók és mórok  számára. Spanyolországban dolgozott misszionáriusként, majd rövid ideig Tunisziában  is. Egy aláírását viselő és 1284 júliusi keltezésű dokumentum azt mutatja, hogy akkoriban még élt.

 

1264 márciusában megbízást kapott, Barcelona püspökével, Raymond of Penyaforttal és két másik domonkossal, Arnau de Segarrával és Pere Gener-lel együtt, hogy vizsgálják meg azokat a héber kéziratokat és könyveket, amelyeket a zsidók a király parancsára nekik kellett benyújtaniuk, és töröljék azokat a részeket, amelyek sértőnek tartották a keresztény vallást. Ez az első példa a domonkos cenzúrára a Talmud ellen Spanyolországban.

Jelentésük azonban nem volt szigorú, mivel Martí kijelentette, hogy sok rész megerősíti a kereszténység igazságát, és hogy a Talmudot nem szabad teljesen elégetni (Pugio Fidei, ii.14, §8).

 

Martini két zsidóellenes könyv szerzője volt, amelyek közül az egyik, a Capistrum Judaeorum,[1] 1267-ben íródott, és először 1990-ben jelent meg. Koránra vonatkozó cáfolata megtalálható a "De Secta Machometi" című műben.

Bolognában található egy kézirat a Capistrum Judaeorumból, amely a zsidók hibáira irányul; és Tortosában egy kézirat, amely Explanatio simboli apostolorum ad institutionem fidelium[2] tartalmaz, és amelynek szélén szerepel, hogy "a fratre Ro Martini de ordine predicatorum" címmel szerkesztették. [3]

Martí munkássága hosszú ideig a dominikai polemikák fő forrása volt.

 

Fő műve, a Pugio Fidei, hosszú időre elveszett, de végül Justus Scaliger hozta nyilvánosságra, és Joseph de Voisin a Sorbonne-i (†1685) szerkesztette, számos megjegyzéssel, Pugio Fidei Raymundi Martini Ordinis Prædicatorum Adversus Mauros et Judæos[4] (Párizs, 1651) címmel.

A mű Isten mindentudását, a teremtést, halhatatlanságot és a halottak feltámadását tárgyalja, és bizonyítja a zsidó vallás hamisságát; a mű utolsó része értékes, mivel a Talmudból, a Midrásból és más forrásokból származó részleteket tartalmazta.

 

Raymond Martini - Wikipédia

 

Raymund    a   tetragrammaton magánhangzóit a héber "Adonáj" (Úr) szó magánhangzóival kombinálva alakította ki  a "Jehova" nevet.

 

Egyértelmű, hogy a zsidók nem  okolhatók a Róma Főpapja által vezetett egyház jehovizmusáért.

 

Azt a tetragramma nyelvét nem ismerő félművelt szerzetes hozta létre, majd a bibliafordítók belehelyezték a bibliafordításokba,amit Róma mindenkori főpapjai "szentesítettek".

 

A jehova nevet az Evangéliumok még azokon a helyeken sem tartalmazzák, ahol az Úr Jézus Mózes írásából idézett.

 

Khrisztosz igaz követőinek köze nem volt sem a Róma Főpapja által vezetett egyház háromarcúként ábrázolt háromság istenéhez, se annak jehova nevéhez.

 

A Róma Főpapja által vezetett egyház Raymundusz Martíni szerzetes ötlete alapján nevezte el háromságistenét jehovának.