Úgy látom, nálunk nem ugyanaz a vita tárgya. Te a korabeli elnevezésekről beszélsz, én pedig arról, hogy a nyelvészet ugyanazt a nyelvet ma bibliai hébernek nevezi.

 

Ismét készíttettem egy szemléltető ábrát, mert szerintem ez jobban megmutatja, miről beszélek.

Hoztam már párhuzamot a magyar nyelvvel.

 

A magyar nyelvet sem nevezték mindig úgy, ahogyan ma. A nyelvészek ma korszakokra bontják: ómagyar, középmagyar, újmagyar, modern magyar. Amikor ma egy ómagyar szöveget olvasunk, természetesnek vesszük ezt az elnevezést. De azok, akik a szöveget annak idején leírták, nem azt mondták magukról, hogy "ómagyarul" beszélnek. Ez egy későbbi, tudományos nyelvtörténeti megnevezés.

 

Ugyanez a helyzet a héberrel is.

Amikor a Biblia "júdeai nyelvről" (2Kir 18:26) vagy "Kánaán nyelvéről" (Ézs 19:18) beszél, a modern nyelvtudomány ezt a nyelvállapotot bibliai héberként azonosítja. Nem azért, mert az ókorban így nevezték volna, hanem mert ma így különböztetjük meg a héber nyelv történeti korszakait.

Az arámi ezzel párhuzamosan a kor nemzetközi közvetítő nyelve volt. A diplomáciában, a közigazgatásban és a kereskedelemben hasonló szerepet töltött be, mint napjainkban az angol. Ez azonban nem változtat azon, hogy a júdeai lakosság saját nyelve a héber volt.

 

Éppen ezért anakronizmus lenne azt várni, hogy Ezékiás vagy Ézsaiás korában valaki azt mondja: "héberül beszélek" vagy "bibliai héberül beszélek".

 

Ez nagyjából ugyanaz lenne, mintha azt várnánk Árpád korának embereitől, hogy kijelentsék: "ómagyarul beszélünk".

Ezek a megnevezések csak évszázadokkal később születtek meg.

 

A diskura tehát szerintem nem arról szól, hogy létezett-e a héber nyelv, hanem arról, hogyan nevezzük ma ugyanazt a nyelvet.

 

A nyelvészek a Biblia nyelvét bibliai hébernek nevezik. Ez nem azt jelenti, hogy az ókori emberek is ezt a kifejezést használták, hanem azt, hogy a modern nyelvtudomány így nevezi azt a nyelvi korszakot.

 

Ezért a "júdeai nyelv", a "Kánaán nyelve" és a mai "bibliai héber" nem három különböző nyelv, hanem ugyanannak a nyelvnek különböző történeti megnevezései és leírásai.

a Biblia nyelve az héber nyelv, közérthető, de egy nyelvész valószínűleg így fogalmazna:

„A Héber Biblia túlnyomó része a bibliai héber nyelven íródott,
kisebb részei pedig arámi nyelven.”