A kérdésed arra irányul: létezett-e az „ivrit” mint nyelvnév az ókorban?
A válasz: igen, létezett, és a rabbinikus irodalomban rendszeresen szerepe"

---------------------------------------------

Ez egy állítás, amit semmi bizonyítékkal nem támasztottál alá.

Erre már korábban is felhívtam a figyelmedet.

Melyik rabbinikus irodalomban, hol található ez a rabbinikus irodalom?

Konkrétumot kéne előhozni.

Mellesleg a az általad bemásolt összehasonlító szótár szerint a a "Lingua hebraica" csak az Új korban

jelent meg.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=172044291&t=9003631

Azt kellene bizonyítani, hogy az újkor előtt keletkezett rabbinikus irodalomban bármelyikében van-e olyan állítás, hogy héber nyelv.

A hellenisztikus korban a görög szerzők a héber nyelvet így nevezik:

- Ἑβραϊστί = „héberül”
- Előfordul: Jézus Sirák könyve előszavában (Kr. e. 130 körül)
- Ez a legkorábbi nyelvnévként használt forma."

-------------------------------------------------

 

Tehát Jézus Sirák könyve nem tartalmazza az állítást , hogy a zsidók héber nyelven beszéltek,

hanem a Könyvhöz valaki valamikor írt egy "Előszót" méghozzá görögül és az előszavába állította,

hogy a héberül íródott a könyv. Ez nem bizonyíték arra, hogy a zsidók i.e. 130 ban hébernek nevezték a nyelveket. Ez csak azt bizonyítja, hogy az, aki az Előszót írta a Könyvhöz helytelenül héber nyelvnek  nevezte az arámit, ahogyan a sok hébermániás álkeresztény félművelt  is ezt teszi. Az arámi nyelven írott szövegre ráfogják, hogy héber nyelvű.

 

Egy biztos, hogy sem Philon Júdeus, sem Jézus tanítványai soha nem nevezték a zsidók nyelvét hébernek.

 

 

1.3. A rabbinikus irodalomban megjelenik az „ivrit” mint nyelvnév
A Misna és a Talmud szövegeiben a héber nyelvet többféle néven említik:

 

- לשון הקודש – lashon hakodesh („szent nyelv”)
- עברית – ivrit („héber nyelv”)
- עברית מדויקת – ivrit meduyeket (pontos héber)
- עברית של חכמים – ivrit shel chachamim (a bölcsek hébere)

A lexikonok és a modern tudomány is megerősíti:
→ A „héber nyelv” megjelöléssel viszonylag későn találkozunk, de már a Misnában szerepel.

Ez azt jelenti, hogy a rabbinikus kor (Kr. u. 2–3. század) már használja a héber nyelv megnevezését."

 

-----------------------------------

 

Nem árt, ha tudod:

 

A Misna teljes, önálló szövegét tekintve a legkorábbi és legpontosabbnak tartott fennmaradt kézirat a Kaufmann-kódex (MS Kaufmann A 50), amely a 10. vagy a 11. században keletkezett, és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában található Budapesten. A kairói genizából előkerült töredékek között azonban ennél sokkal korábbi, 840–841-ből származó Misna-lapokat is azonosítottak. 

 

Babilóniai Talmud: Legkorábbi teljes kézirata a Müncheni Kézirat (Codex Hebraicus 95), amely 1342-ből származik és a Müncheni Bajor Állami Könyvtárban őrzik. 
Jeruzsálemi Talmud: Legkorábbi teljes kézirata a leideni Codex Scaliger 3, amelyet 1289-ben másoltak, és a Leideni Egyetemi Könyvtárban található. 

Ennek ellenére te 2-3. századi Misnáról és Talmudról regélsz, mint bizonyítékokról.

 

Ezt a két kifejezést kellene meghatároznod, hogy a Misnában, vagy a Talmudban hol találhatóak pontosan:- עברית מדויקת – ivrit meduyeket (pontos héber)
- עברית של חכמים – ivrit shel chachamim (a bölcsek hébere)