Na látod! Ez az összehasonlító szótár már magáért beszél.

 

De van vele egy probléma, mármint az AI korábbi állításával kapcsolatban.

 

Az  AI korábban azt állította: "  a „héber” (ivrit / עברית) elnevezés már az ókorban létezett, és a rabbinikus irodalomban is rendszeresen szerepel."

 

ITT állította:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=172043985&t=9003631

 

 

Az általa előhozott összehasonlító szótárárból azonban kiderül, hogy mint nyelvre nem ahsználták

az ókorban sem az ivirit(héber) kifejezést.

 

Az AI nem volt képes felfogni, hogy nem az volt a kérdés, ha létezett-e az ivrit / עברית) kifejezés

az ó korban, hanem az, hogy nevezték-e a zsidók így a nyelvüket az ó korban, illetve bármikor a 19. század előtt héber nyelvnek.

 

Az összehasonlító táblázat szerint is csak az újkorban és az újkorban jelent meg a Lingua Hebraika,

az irvit, illetve a héber csak a modern magyar nyelvben.

 

 

Az újkor kezdetét a történettudomány általában 1492-höz, Amerika felfedezéséhez köti. Ez az esemény gyökeresen megváltoztatta a világképünket. A magyar és az egyetemes történelemoktatásban ugyanakkor több más fontos dátum is felmerülhet a korszak kezdeteként:

 

1492: Amerika felfedezése (hagyományos, nyugati/atlantista datálás). 1517: A reformáció kezdete, amely szétbontotta a nyugati keresztény egységet (Luther Márton tételei). 1640: Az angol polgári forradalom kezdete (a korábbi marxista történelemszemlélet szerint)

Az újkor az 1789-es francia forradalommal, vagy az első világháború végével (1918) ért véget. A magyar történetírásban hagyományosan 1918-tól számítjuk a legújabb kort, míg a nyugati történelemben a 18. század végétől a jelenkorig tartó időszakot összefoglalóan gyakran modern kornak nevezik.

 

Az összehasonlító táblázatból nem lehet megállapítani, hogy pontosan mikor jelent meg az Újkorban a Lungua Hebraika kifejezés.

 

Egy azonban biztos, , hogy az Újkor 1492,1517, vagy 1640-es kezdeti időpontja egyértelműen kizárja, hogy a maszoréták az 1008-ban kiadott ,  Leningrádi Kódex  néven ismert írásukat, héber nyelvűnek nevezték volna. Hisz azt még a Középkorban készítették, és az AI által bemutatott Összehasonlító Táblázat szerint a középkorban a zsidók nyelvét káldeusnak nevezték.

 

Az AI tehát ellentmondásokba keveredett a kérdés kapcsán.

 

Én azt állítottam, hogy még a zsidó biblia készítői sem nevezték hébernek az általuk elkészített biblia nyelvét, hanem káldeusnak nevezték, ahogyan azt a zsidó Philon Júdeus, aki az első században élt káldeus nyelvűnek  nevezte azoknak a szent könyveknek a nyelvét, amelyből a Septuaginta fordítók fordítottak.

 

Ezt az AI-megpróbálta tagadni, és arra hivatkozott, hogy a kifejezést, hogy héber már az ókorban is használták. Ezt azonban én sem vitattam. Én csak azt állítottam, hogy a zsidók a saját nyelvükre a 19. század előtt nem használták a héber kifejezést, illetve azt állítottam, hogy a Szentírás nyelve a káldeus arámi nyelv volt, amikor abból a Septuaginta fordítók fordítottak.

 

Ez az Úr Jézus korára sem változott, hisz Philon Júdeus ,aki az első században élt,még ennek a káldeus arámi nyelvű Szentírásnak volt a birtokában, amit összehasonlított a Septuaginta fordítással, és megállapította a fordítás pontosságának a tényét.

 

Az összehasonlító táblázat pedig azt igazolja, hogy a középkorban, amikor Philon Júdeus és az Úr Jézus születtek a zsidók nyelvét káldeusnak és aráminak nevezték.

 

Tulajdonképen te vezetted rá az AI-t, hogy korrigálja korábbi téves állítását.