Ha valaki tényleg imádkozik, arra semmi esélyem sincs, hogy lebeszéljem akárcsak egy fohászáról is

Amíg meg rá tudnám beszélni még egy plusz fohászra

Hogy meg rábeszéljelek egy imára, amikor még nem imádkozol, hiszen oka kell lennie az imádnak, amíg meg az ima nélküliségem sokkal inkább oktalan

Hiszen nem is kell jósnak és előrelátónak lennem, hogy megjövendöljem, hogy eljön az okod az imára

Hogy meg felvállald a békéd megszerzéséért, majd eldöntöd

Ha meg megvizsgálom az imádkozót, hiszen békéje van

Ha meg elkezdem, nyilván nem a végével kezdem

A legjobb kezdete, meg a napi Miatyánk

Most még azt gondolva, ha nem jön be, abbahagyom

Miközben meg az lesz belőle, hogy megkedvelem

Társakat is szerzek mellé, jó társakat

Hogy meg társaira gondolj, inkább arra, Aki várja a tőled, hogy megismerd

Mit is kapsz a feledtől, ha szótlan vagy mellette, hát egészen biztosan hideget és meleget, hogy végre megszólalj