Ábrahámnak az Úr és 2 angyal jelent meg személyesen, összesen 3 férfi.

 

1.Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő ül vala a sátor ajtajában, a hő napon.

2.És felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.

3.És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.

 

Ábrahám közülük itt leírt módon csak az Úrral beszélt (ettől még beszélhetett az angyalokkal is ezalatt, de leírva tényként csak az Úrral való beszéde van), mindent vele kommunikált le az egész fejezetben, de mindhármukat vendégül látta étellel és itallal, és válaszolni is volt olyan, hogy mindhárman válaszoltak Neki (5. vers vége).

 

Majd ez következett szintén az Úr és Ábrahám kommunikációjában:

 

16.Azután felkelvén onnan azok a férfiak, Sodoma felé tartanak vala. Ábrahám is velök méne, hogy elkisérje őket.

17.És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, amit tenni akarok?

18.Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.

19.Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, amit szólott felőle.

 

Itt a 19. versből látható, hogy ugyanazon “Úr” megnevezésű személy beszélt mindvégig Ábrahámmal, akinek az ”útja, igazsága és törvényei” őrzője volt Ábrahám, és ugyanezen Úr ígérte meg azt, hogy be fogjak teljesíteni Ábrahámon mindazt, amit Ő ígért Neki, jelen esetben pl. azt is, hogy 1 év múlva meg fog születni az Általa megígért fia.

 

Tehát az ígéreteket Ábrahámnak adó és azokat az életében “be is teljesítő” Úr beszélt itt személyesen Ábrahámmal.

 

Te ezt a részét nem idézted az Igéből ennek a történetnek, csak a 20. verstől adtad most itt elénk. 

Ezután folytatódik a párbeszéde Ábrahámnak az Úrral Szodomáról (ezt idézted), s közben elment a 3 személy közül a 2 angyal Szodoma felé (22. vers és 19.1.), és az Úr ott maradt még beszélni Ábrahámmal Szodomáról.

 

Itt mindvégig az Úr megnevezés látásom szerint a Fiút jelöli az isteni személyek közül, aki “önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;(Filippi 2.7.)” később és Jézus néven eljött közénk 2.000 éve.

 

Mert az Atyát nem látta valóban senki, de a Fiút a Jézus néven való megtestesülése előtt igen, pl. ekkor is.