Aki hitre jutott Krisztusban, megtért, megbánta az Atyja ellen elkövetett vétkeit a tékozló fiúhoz hasonlóan és vette az Atyjától bűnei bocsánatát, az ezen sok jó miatt folyamatosan örvendezik az Atyával együtt, és táncol es vigad amiatt, hogy az Atyja az Övének fogadta és az Övének vallja.

 

 

Lukács 15.23.És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.

24.Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.

25.Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és TÁNCOT.

 

Amikor vigadás ideje van, akkor vigadni kell, hiszen ott van Velünk, az Atyához való visszatérésünk utántól a Vőlegény is, ezt nem értette meg a tékozló fiú bátyja, aki nem jött rá, hogy a visszatéréskor új menyegző köttetik, új szövetség, amelyet folyamatosan lehet és kell ünnepelni!

 

Máté Evangéliuma 9:15
És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép amíg velök van a vőlegény?

 

A báty itt a Jézus korabeli írástudókat jelképezte, akik elveszítették az afeletti szívből jövő örömüket, hogy az eget, a földet teremtő egy igaz Istennek, az Atyának örökösei, valóságosan rokonai, fiai, és rossz szemmel nézi a násznép szintű örömmel vigadókat, táncolókat.

Jézus meg is feddi emiatt az öröm miatt már nem táncoló, már nem vigadó, a bánat miatt már nem síró kortársait, “eme nemzedéket”, mert öröm miatt változatlanul táncolni, vigadniuk kellene a 100,149-150. zsoltárokban leírtak szerint, a bánat miatt pedig továbbra is szabad sírniuk, ahogyan Jézus is kesergett eleget a szolgálata során a kortársai hitetlenségei miatt.

31.Monda pedig az Úr: Mihez hasonlítsam azért e nemzetségnek embereit? és mihez hasonlók?

32.Hasonlók a piacon ülő gyermekekhez, kik egymásnak kiáltanak, és ezt mondják: Sípoltunk néktek, és NEM TÁNCOLTATOK; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.

 

 

Nincs tehát határideje ennek az örvendezésnek, emiatt mondja azt az Ige, hogy:

 

Filippi levél 4:4
Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!

 

Nincs sem idő, sem hely emiatt az emiatti örvendezésnek, táncnak, vigadásnak, hálaadásnak, imádkozásnak, azaz az Istennel való kommunikációknak, ennek folyamatosnak kell lennie a szívünkben, és egész lényünkben minden pillanatban, Istentiszteleten, vagy azon kívül is.

 

1. Thess. 5.16.Mindenkor örüljetek.

17.Szüntelen imádkozzatok.

18.Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok

 

A kincs megtalálása miatt folyamatosan örvendezni kell, össze kell hívni az elveszett, de megtaláltatott kincs megtalálási öröme miatt gyakorta a felebaráti közegünket és folyamatosan örvendezni kell efelett, szünet nélkül.

Mi tehát mindig minden pillanatban a Vőlegény násznépe vagyunk, mert csak 3 napra vétetett el tőlünk a Vőlegény, és onnantól Velünk van a világ végezetéig, tehát folyamatos a mi örvendezésünk, folyamatos a násznép állapotunk, és emiatt násznéphez illő hangulatban kell várnunk a Vőlegényünk ismételt személyes, testben való visszatérését.

 

Ez az okos szüzek, a menyasszonyok dolga, násznéphez, felékesített menyasszonyhoz illő örömteli, vigadó, táncoló várakozás mindaddig, amíg el nem hangzik az, hogy “Ímhol jő a Vőlegény!”