Nem minden kép bálvány, és ezt maga a Szentírás bizonyítja

Azt írod, hogy Isten szava szerint minden kép, szobor vagy tárgy bálvány, ha valaki meghajolva tiszteli. Ez a mondat bibliailag tarthatatlan. Ha igaz volna, akkor maga Isten parancsolt volna bálványkészítést, amikor kerubokat rendelt a frigyládára, képi díszítést engedett a szentélyben,"

 

Ez szánalmas és kínkeserves érvelés a bálványimádás védelmében.

 

Kezdjük azzal, hogy ott, ahol ezek a kérubok a láda fedelén voltak az Istenek Istenének segítő Istene az Úr is jelen volt.

 

Ahogyan Mózes nem az égő bokor előtt hajolt meg - habár az is ott volt, hisz abból szólott hozzá az Istenek Istene - úgy a az Istenek Istene Főpapjai sem a szövetségláda fedelén elhelyezkedő kérubok

előtt borultak le, hanem az azok között megjelenő Isten előtt.

 

Másodsorban ezekhez a kérubokhoz a nép hozzá se járulhatott, hogy meghajoljon előttük, hisz a népnek belépési lehetősége sem volt ezekhez a kérubokhoz.

 

Ezzel ellentétben a Róma Főpapja által vezetett egyház Főpapjai előírták, hogy hogyan kell egy képhez, szoborhoz és kegytárgyhoz hozzájárulni, illetve mit kell tenni, amikor valaki be lép egy bálványtemplomba.

 

Pontosan azokat a rítusokat írták elő, amelyeket a római császárok Róma bálványtemplomaiba való belépés esetén előírtak.

 

Isten szent szolgái soha se hajoltak ,borultak volna le olyan helynek, ahol nem volt jelen az Élő Isten,

vagy annak élő hírvivője, követe. A parancs ugyanis egyértelmű, élettelen képek szobrok kegytárgyak tiszteletének bármilyen formája halálos bűn. 

 

Nos a nyilvánvaló bűn  tagadása miatt lett útálatossá a Róma Főpapja által vezetett egyház a Világ előtt, és vált a világ szinpadi nyilvánosságává gyermekek millióinak megrontása, és az egyház papjainak egymásra gerjezedése által.

 

Isten előre nyilvánvalóvá tette, hogy a bálványimádás bűnét milyen más jelenségek kisérik.

 

Ezt a rómaiakhoz írott levél első fejezete összefoglalja.

 

Rómaiakhoz 1: 21 Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették Őt, sem néki hálákat nem adtak, hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett. 22 Magukat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; 23 És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszómászó állatoknak képmásával. 24 Annakokáért adta is őket az Isten szívük kívánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék; 25 Mint akik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat imádták, és azokat szolgálták a Teremtő helyett, aki mindörökké áldott. Ámen. 26 Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: 27 Hasonlóképpen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvették önmagukban. 28 És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák, azonképpen odaadta őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek; 29 Akik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; telve irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölccsel; 30 Pletykálkodók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek, 

 

A Róma Főappja által vezetett egyház teológusai azon felül, hogy bálványokat tisztelnek és azoknak szolgálnak, gyülölik az Istenek Istenét, sőt még a létezését is tagadják, miközben a háromtagú nem létező istenhez is imádkoznak a bálványképeken és szobrokon kívül.

 

Az állítják, hogy nincsenek istenek az égben, így Istenek Istene se létezik.