A Tridenti Zsinat nem „bálványok tiszteletét írta elő kötelezően”

 

DE azt írta elő, a bálványképek tiszteletét, miközben a Róma Főpapja által vezetett

egyházban a bálványképek tisztelete sőt gyakorlata akkor már ezer éves múlttal bírt.

 

Mert a kérdés az, hogy mit nevez a Isten Szava bálványnak.

 

Az Isten Szavából egyértelmű, hogy minden olyan kép, vagy szobor, vagy tárgy,

legyen az akár égi vagy földi élőkről készített illetve éllettelen dolog ,mint pl. a kereszt,

és azt valaki meghajolva tiszteli, az bálvány.

 

A reformáció képviselői ezt alaposan elmagyarázták a Róma főpapja által vezetett egyház mindenkori főpapjainak, de hasztalan, mert a bálványok tiszteletéről proszküneo, és azok szolgálatáról (latreuo)

nem hajlandóak lemondani, miközben megtagadják az Élő Istent, és Khrisztoszát az Úr Jézust.

 

A római császárok kiképzelgett háromarcú istenét imádják. Annak is elkészítették képmását.

 

A 30 éves háború alatt a reformátoroknak sikerült megértetni VIII. Orbánnal, Róma Főpapjával,

hogy ő egy háromarcú isten főpapja. A Főpap, hogy elhalgattassa a reformátorok gúnyolódását 1628-ban rendeletet adott ki a a háromarcú istenábrázolásoknak a templomokból való eltávolítására.

 

De ez csak egy látszatrendelkezés volt, mert  XIV. Benedek pedig 1745-ben azaz száz év elteltével VIII. Orbán rendeletétől ismét foglalkozni kellett a kérdéssel.

 

Mindenesetre a háromarcú istenábrázolások a Róma Főpapja által vezetett egyház templomaiban 

a 18. századig e két pápa rendeletének köszönhetően bizonyítottan tetten érehető.

 

Azonban a háromarcú istenábrázolásokat felváltotta a szentháromság másféle ábrázolása.

 

A főbb ábrázolástípusok az egyházművészetben:

Ószövetségi típus (A filoxénia / Ábrahám vendéglátása): A keleti és a nyugati egyházban is az egyik legelfogadottabb forma. A Teremtés könyvének (18. fejezet) jelenetét ábrázolja, ahol Ábrahám három angyalt lát vendégül. Ez a Szentháromság szimbólumává vált. Leghíresebb példája Andrej Rubljov 15. századi ikonja. Kegyelem Szentháromsága (Trinitas Dei): A nyugati gótika és reneszánsz kedvelt ábrázolása. Az Atyaisten trónon ülve tartja a keresztre feszített Fiút, a kereszt felett vagy a kettő között pedig a Szentlélek galamb formájában jelenik meg.

Mivel ezeket és más bálványokat a Róma Főpapja által vezetett templomokban helyezik el, és ezekbe

a templomokba ezekhez a bálványokhoz járulnak azok,akik ezeknek a bálványoknak tiszteletüket adják(proszküneo) illetve fohászkodnak is hozzájuk ,így szolgálva (latreuo) bálványaiknak.

 

A Róma Főpapja által vezetett egyház a közel két évezredes bálványimádástól nem képes szabadulni,

miközben megtagadja az igaz Isten, az Istenek Istene létezését, sőt annak a születetlen istennek a létezését is, akitől az Istenek Istene és társai az istenek mindnyájan születtek.

 

DICSŐSÉG AZ ÚRNAK,AZ ISTENEK ISTENÉNEK,AZ ISTENE ÁLTAL ,TÁRSAI AZ ISTENEK FÖLÉ FELKENT ISTENNEK!