Pál utcai fiúk mindenek előtt és felett
Utazás a koponyám körül
Kaffka Margit: Hangyaboly
Czakó Gábor: Várkonyi krónika
Czakó Gábor: Csata minden áldott nap
Bereményi Géza: Legendárium
Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló
Rejtő Jenő: Három testőr Afrikában
Rejtő Jenő: A 24 karátos autó
Rejtő Jenő: Az elveszett légió
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány
Márai Sándor: Csutora
Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Márai Sándor: Válás Budán
Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

Berkesiszilvási rajongók kérem, ne olvassák tovább.

Őszintén szólva megdöbbentett, hogy a regény szóról a fenti két szerző eszébe jut valakinek.
Berkesitől a Pisztrángok és nagyhalak című könyvét olvastam. Valóban valamiféle szókimondó realizmus illúzióját próbálja kelti, de valójában csak azt érzi az ember mikor olvassa, hogy ez egy kitalált történet (ami akár meg is történhetne), idegesítően primitíven megrajzolt szereplőkkel, amivel a szerzőnek és a kiadónak csak egy célja volt. Az, hogy megmutassuk az "ellenségnek", nálunk megjelenhet egy olyan könyv, amelyik nem idealizálja napjaink (70-es évek) valóságát, hanem igenis ír például arról, hogy a honvédségnél sincs minden a legnagyobb rendben. (A tisztesek pl. szivatják a kopaszokat. Aszta!)

Szilvásitól pont az Egymás szemében-nel sikerült összeakadnom. Kamaszkoromban.
Máig érzem azt a dühöt, amit az olvasás közben éreztem. Ennek a könyvnek nem csak az a baja, hogy buta a történet, a szereplők képregényfigurák, a nyelve is visszataszító.

Mindkét könyv azt hazudja, hogy mond valamit, ezért még ponyvának sem jók.