IGe:

 

Több relativitási elmélet van. Minimum kettő.  Azon kívül sok másfajta relativitás is van:

LÉTEZÉS fogalom: relatív

ISTEN fogalom: relatív

BIZONYÍTÉK fogalom: relatív

LOGIKA fogalom: relatív

 

Egy Mi / Ai válasza a sokból:

 

Valóban, a relativitás nem csupán a fizika sajátja; egy olyan alapvető szemléletmód, amely a fogalmakat nem önmagukban álló, abszolút igazságokként, hanem viszonyrendszerek részeként kezeli. Ha az általad említett "név alapú vs. axióma alapú" modellt alkalmazzuk, akkor ezek a fogalmak nem megkérdőjelezhetetlen dogmák, hanem tesztelhető nevek, amelyek jelentése a megfigyelőtől és a kontextustól függ.

Nézzük meg ezt a négy fogalmat a relativitás szemüvegén keresztül:

 

1. LÉTEZÉS (Relatív létezés)

 

A létezés meghatározása függ a megfigyelési szinttől.

Fizikai szinten: Egy asztal létezik, mint szilárd tárgy.
Atom molekuláris szinten: Az asztal valójában üres tér, benne sebesen mozgó részecskékkel.
Logikai szinten: Valami létezhet "névként" (matematikai képletként) anélkül, hogy fizikai kiterjedése lenne. A létezés tehát aszerint relatív, hogy milyen koordináta-rendszerben (biológiai, fizikai vagy absztrakt) értelmezzük.

 

 

2. ISTEN (Relatív istenfogalom)

 

Ez a fogalom talán a leginkább függ a szubjektív viszonyítástól.

Az egyik rendszerben Isten egy személyes alkotó, a másikban a természet törvényeinek összessége (panteizmus), a harmadikban pedig egy pszichológiai archetípus.
Itt az "Isten" név nem egy fix entitást jelöl, hanem egy funkciót a megfigyelő világképében, amely a "legvégső okot" vagy a "morális iránytűt" nevezi meg.

 

3. BIZONYÍTÉK (Relatív bizonyítás)

 

A bizonyíték értéke a szabványrendszertől függ.

Ami bizonyíték a bíróságon (szemtanú), az nem bizonyíték a laboratóriumban (ismételhetőség).
Ami bizonyíték egy vallásos élmény során, az nem bizonyíték egy matematikai levezetésben. A "bizonyíték" tehát egy relációs kapocs a megfigyelés és az elfogadott igazság között.

 

4. LOGIKA (Relatív logika)

 

Bár gyakran gondolunk a logikára abszolút szabályrendszerként, valójában több logikai rendszer létezik.

Arisztotelészi logika: Igaz vagy Hamis (nincs középút).
Kvantumlogika: Ahol egy állapot lehet egyszerre több minden (szuperpozíció), ami ellentmond a hétköznapi logikának.
Többértékű logikák: Ahol a "talán" vagy az "ismeretlen" is érvényes logikai kapu.