Szia,

 

A 294402-s írásomban több síkon tárgyaltam a pásztor és a nyáj viszonyát, és ebbe láthatóan egy kicsit belekeveredtél, de az is tény, hogy nem mindenhol lehetett egyértelmű számodra, hogy melyikről írok épp.

 

1. Evidens, hogy a keresztény pásztorok nem maguk a tulajdonosai a nyájuknak, lévén a tulajdonos Jézus, a Főpásztorunk. Emiatt a Főpásztor úgy teszi részessé a pásztorokat, hogy tulajdonosi-, a nyájért az életét adni képes szemléletet vár el tőlük, és nem bérért dolgozó, azaz nem béres szemléletet, és cserébe nem bért, hanem részt ad a pásztoroknak (János 10.11-14.), részesülnek a nyáj javaiból (1. Kor. 9.7.), s nem bért kapva, hanem részesként.

 

Emiatt írtam le Pál példáit arról, hogy Ő a tulajdonának tekint mindenkit, akiért felelősség van a vállán Istentől, és akiket vagy Ő plántált, vagy Ő öntözött, de mindenképp érdemben magához tartozónak mondja, mintha tulajdonai lennének a Vele kapcsolatba került hívők.

 

 

2. A való életben hasonló a helyzet a valódi juhokat legeltető földi pásztor és a birkákból álló nyáj viszonyában, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a szimpla pásztoroknak van közvetlen tulajdonlási lehetősége is, mert az alábbi lehetőségeik vannak:

 

- vagy az egész nyáj az övé,

- vagy a nyáj egy része az övék, és a többi birka hasznából részes,

- vagy nincs egy birkája sem, hanem az egész nyáj összes birkája után részes.

 

Én erről is írtam a 294002-ben, azaz nem csak az egyház, mint nyáj és annak pásztora viszonyáról, hanem a normál birkák és a földi pásztoraik szitujáról.

 

 

3. Na és ezen felül írtam az egész üzleti élet hasonló modelljeiről, ahol a cégeket vezető csúcsvezetőket, az életüket valóban szinte a cégért odaadó “pásztorokat” szintén részessé, azaz tulajdonostársnak teszik a valódi tulajdonosok anyagi befektetés nélkül, csupán a jól végzett munkájuk miatt.

 

 

4. Péternek mondott Jézus az egész nyájára vonatkozó pásztori elhívást, másnak külön nem mondott. 

Ez tény, ahogyan az is tény, hogy pásztorként viselkedett Jakab is, János is, Pál is, azaz nem csak Péter, emiatt én ezt a témát nem szoktam ennél jobba ragozni, jelen esetben is csak amiatt hoztam fel, hogy Péter pásztor is volt, s nem csak tanító és apostol, és az is tény, hogy Jézus az egész nyájáról beszélt Neki, és nem kevesebbről.

 

Ismétlem, nem szoktam ennél mélyebben ragozni ezt, de ettől még tény az, hogy Péternek Jézus az egész nyájának a legeltetésére, őrzésére adott megbízást, akkor is, ha egyes protestánsokat ettől kiráz a hideg.

 

 

5. Épp én vagyok az, aki rendszeresen le szoktam írni a Gal. 2.6-16 alapján Péterről azt, hogy továbbra is képes maradt tévedni, jelen esetben “képmutatóskodni”, azaz egyáltalán nem jelenti a Jézustól a nyája legeltetésére vonatkozó felkérés azt, hogy Péter tévedhetetlen superman lett volna, hiszen épp emiatt van leírva ez a példa róla, hogy továbbra is tévedni képes emberként tekintsünk rá is, és ha Ő rá így tekintünk, akkor minden emberre így kell tekintenünk.

 

 

6. A felelős pásztor az nem csupán anyagi javakat kezelő sáfár, hanem lelkekért is számadó (Zsid. 13.17.), sáfár, tehát nem csak anyagi javak számadója, sőt, elsődlegesen nem azé, hanem a nyáj általános szellemi, lelki, testi állapotáé.

 

A sáfárság a pásztor esetében tehát mindenre kiterjed, védi a nyáj minden értékét, úgy, mintha tulajdonosa lenne. Nem elássa a rábízott talentumot, a nyájat és annak képességeit, értékeit, hanem igyekszik azt többé, jobbá tenni minden téren.

 

De a tulajdonos az Jézus továbbra is, azonban itt válik el a sáfár jézusi példázata és a pásztori megbízás által megtermelt javak, hozamok témaköre. Mert a nyáj által megtermelt javakra a mennyben lakozó Jézusnak ott a mennyben nincs szüksége, mert véget ért az a bő 3 évnyi időszak, amikor földi emberek töltötték be az adakozásaikkal Jézus szükségleteit.

 

Emiatt Jézus a nyája által megtermelt javak elosztását a nyája földi pásztoraira bízza, akinek akkor marad a nyáj hasznából rész, ha Krisztus földi testének a költségeit már kifizette, és Jézushoz hasonlóan szórt és adott a szegényeknek is.

 

Ami ezen felül van, azzal a pásztor rendelkezik, mint a nyáj részese, mert a pásztor is a nyáj része, tehát a pásztorra is gondot visel a nyáj tulajdonosa, a Főpásztor, azaz Jézus.

 

Jézusnak Főpásztorként tehát gondja van a pásztor ellátására is, mert Jézus tulajdona a pásztor is Főpásztorként és Főpapként, mert a pásztor is a nyájhoz tartozik, a pásztort is vezetni kell, neki is van szüksége a Főpásztor, azaz Jézus személyében vezetőre.