Ha nem gondolok az Istenre, felismerem, hogy Kire nem gondolok, és tudatosul bennem, hogy mért nem gondolok az Istenre?

Ha gondolok az Istenre, felismerem, hogy Kire gondolok?

Ha jóban vagyok az Istennel, sőt pertuban vagyunk, attól még lehet, hogy nem gondolom át, Kivel vagyok annyira jóban

Ha nem beszélek az Istenről, sőt kellemetlennek érzem, ha beszélek, beszélnek Róla, ha mégis szóba jön, rácsodálkozom, egyáltalán nem kellemetlen, ha Róla beszélgetünk, sőt

Ha jól hallhatóan áldását kéred a munkádra, és azt hallom, de még nem értem, akkor az elgondolkoztat, és egyáltalán nem kellemetlen a számomra

Ugyan ha nem ismerem, akkor is tudom az Istent istennek, de még nem látom át, mennyivel felettem járnak a gondolatai

Hogy az Istennek egy gondolata vagyok, szereti azt a gondolatát bennem

Nem igazán kell összeszedni a gondolataimat, hogy felismerjem, hogy szeretném, hogy örömét lelje a gondolatában