Azért ahhoz idő kell nekem, hogy felismerjem, milyen fontos a bensőm békéje

Ahhoz meg még több időre van szükségem, hogy felismerjem, vagy belépek a békébe, vagy kívül hagyom magamat a békéből

És máshogy nem tudok belépni, csakis a Fiúban, mikor megkapom benne az Atya békéjét

Felismerésben, és belépésben

És nem is tudom, hogy mi tart vissza, hogy megismerjem az Atya szelídségét

És nincs más rajta kívül, aki úgy tudna megvigasztalni, hogy közben megosztja velem a békéjét

Ugyan kérésben megyek Hozzá, hogy adjon

De ahhoz megyek, aki adni akar

Aki bent van, mindent kaphat, aki kívül marad, önmagától kap, de abban csak az van, hogy csak azt kaphat, amivel bír

Az Atya abban leli az örömét, ha arra mondhatja ki az Amen-t, ami az akaratom

És ahogy a legfinomabb illattal tölti be a világmindenséget, arra hív, hogy belépjek az Ő illatába

Békéjéből békébe lépve, békében maradva

Benne maradva úgy, hogy szállást vesz nálam