Van két újabb működőképes bakelit ősleletem. Ezek legalább 3 mozdonyból lettek összerakva. Eredetileg volt egy ősi darab, amit még néhai testvérem kapott valamikor 1968 körül. Ha nem tévedek, a szüleim voltak valami társasutazáson a Szovjetunióban, és onnan hozták. A mozdony az 1964-es katalógusban még szerepel, az 1966-osban már nem. Lehet, hogy a németek ezt a gyatra konstrukció utolsó darabjait a ruszkikra sózták rá - mondván ott úgysincs másra lehetőség. Mivel a megörökölt példány repedt volt, pár éve valaki árult a Macerán olcsó pénzért egy jó állapotú kasztnit valami hulladék futóművel és motor nélkül, megvettem. Nemrég az ebay-en árultak csomagban bakelit őslelet kocsikat egy ilyen mozdonnyal, kicsit húztam a számat, hogy mi a fenét kezdjek vele, nekem elég az, ami van, de a kocsik miatt megvettem. Nem volt tökéletes állapotú, mert nem működött, de az áramszedői még a régi típusúak voltak, úgy döntöttem, hogy összerakok egy majdnem tökéletes darabot, meg egy másikat, ami alapvetően jó - kisebb hibákkal, amit valamelyik elődtől örökölt. Persze ehhez a motort is működőképessé kellett tenni. De sikerült a művelet - nem kevés ráfordított munkaórával.

A kevésbé szép példány érdekessége, hogy még abból az időszakból származik, amikor még E44 0601-es nem létező pályaszámmal adták ki. Ugyanakkor a kasztni felülete sokkal simább, mint azé, ami a bátyámé volt.