A rövidtávú galambok felkészítése, ROSSZ időben 3. rész

 

 

Minden sportban meg kell különböztetni az amatőr és a profi sportot. A profizmus ott kezdődik, ahol a középszerűség véget ér. Természetesen vannak emberek, akik megelégednek a galambjaik szépségével és netán 1-2 középszerű helyezéssel, de vannak, akik mindent megtesznek azért, hogy a lista elején legyen a nevük. A galambsport, mint minden más sport a pénzről szól, akinek több pénze van, annak a lehetőségei is többek. Ez azért fontos, mert aki többet invesztál, az nyilván előbb-utóbb nagyobb sikereket fog elérni, de azt el kell ismerni, és szem előtt kell tartani a befektetett munkát. Aki nem tudja elismerni a másik ember sikereit eredményeit, az nem sportember és sosem tud eléggé örülni a saját sikerének sem. Az én tréningmódszerem a profi sportolókéhoz hasonlóak, de nagyon sok dologban újak, eltérnek a megszokott módszerektől – Hosszú Katinka férje is új módszereket hozott a magyar úszó sportba, mindenki utálja, de a tények azt mutatják, hogy magasan a legjobb magyar edző. Ezt azért írom le, hogy lássuk, nem szabad félni az újításoktól.

AKI MER, AZ NYER…. Előző írásomban írtam a rövid távú galambok jó időben történő felkészítéséről. Most beszéljünk azokról az időszakokról, amikor hét közben esik az eső és a galambok nem tudnak edzeni. Mi van ilyenkor? Első, amikor ilyenkor egy profiban megfogalmazódik, mennyire fontos a hétvégi verseny nekünk? Mert a legjobb amit ilyenkor tehetünk: kihagyni a hétvégi versenyt és a galambokat tiszta napraforgóval etetve, ház körüli tréning 2 óra egyfolytában egy alkalommal naponta; pihentetni és kivárni a következő hetet. Miért küldjük őket a hétvégén versenyre, ha nem tudtunk tökéletesen felkészülni rá?! Én biztos ezt a módszert választom, ha ilyen az idő. Látható, hogy Hosszú Katinka is sorba mondja le a versenyeit, mert tudja, hogy nincs a toppon, nincs rendesen felkészülve és neki a második, harmadik hely nem elég! A másik lehetőség, ha nekünk fontos és minden áron részt akarunk venni a versenyen. Én ilyen esetben, ha esik az eső, hideg van, fúj a szél, a következőképpen készíteném fel a galambjaimat: A táv 350 km!!

Hétfő: a galambokat mindenképpen Ornitózis ellen kezelném, mivel ilyen időben szinte biztos, hogy valamilyen légúti betegség felüti a fejét. Ez lehet a megfázástól kezdve mikoplazma is, ami ugye minden galambban benne van, de ezeket az időszakokat várja, és amint a galamb immunrendszere legyengül, máris támad. De, mint ahogy mondtam, ezen a vonalon lehet 20-30 féle betegség. Lehet ilyenkor adni Doxycen Retard injekciót 0,1 ml/galamb: hétfőn és szerdán, de szuper kombináció a Doxycyclin 2 gr/l víz és Enrogal 1 ml/ l víz, melyet hétfőtől szerdáig nyugodtan lehet itatni. De szoktam adni humán gyógyszereket is. Szintén jó kombináció a Doxycyclin és Tilan, valamint Tetracyclin kombinációja. De sorolhatnám még, mivel legalább 30 féle gyógymódot tudok erre, persze fontos a galambok viselkedése és a stádium, amit egy galambásznak látnia kell, vagy egy állatorvosnak, akik az én esetemben sokszor tanulni jönnek hozzám…ezt komolyan mondom. A lényeg a gyógyítás! Hétfőn a galamboknak növelném a napraforgót, ez lenne 40%, 60% pedig sporttakarmány lenne, de csak 5 percig hagynám előttük, aztán kivenném. Etetés előtt, mivel ha kivisszük őket az nem biztonságos, a ház körül edzeném őket minimum 2 órát, de nem szabad leszállniuk; aki leszáll, azt megjegyzem és ha ezt a következő napokban is megismétli, azt kiszelektálom, ő nem ide való, nekem csak a bajnokok kellenek. Ha a többi bírja, akkor ő gyengébb fizikailag vagy idegileg, de ha mindkét téren, az óriási hátrány és emiatt selejtezném. Este éppúgy etetek, mint reggel, csak az esti kajára teszek Sanuzella sport ampullákat 1 kg/1 amp. – ezt élsportolók használják.

Kedden: ha esik az eső! Reggel a hétfői gyógyszeres itatás a galambokat 30 km-es távra elviszem, a tojókat együtt a hímekkel engedem az emberem otthon várja őket és amint bementek, akkor szétszedi őket. Fő a jutalom, mivel ilyen rossz időben hazajöttek és kell az öröm érzet nekik. Szétválogatás után etetés, takarmány éppen mint hétfőn este és a vitamin a kajára ugyanaz.

A dúcokban a padló fűtés be van kapcsolva, egész héten, amitől a padló szinte forró. Minden galamb a földön fekszik és ráadásul megkínáljuk meleg fürdővízzel, amihez ha hozzászoknak éppen úgy használják, mint az emberek, hisz tudják, hogy átmelegíti az egész testüket. Fontos a meleg dúc ilyenkor, mert a galamb kevés vérrel rendelkezik és hamar kihűl és megfázik, ezért végezzük ezt a kezelést, hogy tudjuk őket edzeni anélkül, hogy megbetegednének.

A versenylovakkal épp így csinálják, a hideg egyenlő az állatorvossal! Este ház körüli tréning 2 óra, utána etetés, a kajára mogyoró olaj, bioboltban lehet venni de csak hűtőben szabad tárolni, erre teszek egy kevés proteint, csak emberi fogyasztásra gyártott proteint, de nagyon sokszor szoktam használni kakaóport minél erősebb annál jobb, rengetek energia van benne, a galambok megőrülnek érte. 1 kg/2 evőkanál.

Szerda: ha nagyon esik az eső, akkor reggel maximum 50 km-re viszem a galambokat, csak a tojókat, a hímek addig repülnek a ház körül, az emberemmel egyeztetek és amikor az otthon maradottak közül minden galamb bement és evett, akkor a hímek átmennek a középső dúcokba és a félhomályban alszanak. A tojók az üres dúcokba érkeznek, esznek és fészekre zárva várják az esti ház körüli 2 órás edzést. A hímek meg elmennek 15-20 km-re és amikor a tojók bementek, jöhetnek a hímek haza és mehetnek a dúcokba. Este és reggel SANUZELLA SPORT-ot teszek a takarmányba, ilyenkor a takarmány az ami a rendes napi edzéskor, ugyanaz ráetetés, csak a vitaminok mások.

Csütörtök: a galambok ugyanúgy edzenek, mint szerdán, csak a hímek kezdenek, a tojók pedig este mennek de azok 25 km-re. A vízbe ilyenkor citromot teszek, szőlőcukorral és este minden galambot leoltok Catosallal. 0,5 ml/galamb. Mivel annál jobb probiotikum nem kell. Ami fontos a rövid távú utakra való felkészüléskor a galambokat mindig este kosarazom be és a saját geraldi felépítményemben alszanak, esznek, isznak, így mindig abban a tudatban voltak, hogy versenyen vannak. Nekik az napi rutinná vált és volt benne rendszer kosár, evés, ivás alvás, start repülés, evés, ivás, alvás, edzés, evés, ivás, kosár és nap mint nap ez. Amikor versenyeztek az nekik mindegy volt, tudták hogy menni kell. A takarmány ugyanaz mint rendes időben.

Péntek: Ha továbbra is rossz az idő a galambokat bent hagyom és egész nap pihennek, valamint meleg vízben fürödhetnek.

Szombat: A kosarazás napja, ilyenkor reggel adok nekik fele adag takarmányt és utána tiszta víz. A párokat esőben nem mutatom meg.

Vasárnap: a verseny napja, ha mindent jól csináltunk, akkor az első tíz a miénk....

Minden élsportolóban van egy közös vonás, ez pedig a pontosság és a rendszeresség. E nélkül senki soha nem lehet élsportoló. A galambjainknak pontosan úgy kell működniük, mint valami élsportolónak. Amint a rendszer felborul, vége az eredményességnek. Gondoljunk csak bele, egy profi focista akkor menne edzésre, amikor akar, addig edzene ameddig neki jólesik, ha gondol egyet leül enni vagy inni, beszélgetni, rögtön kidobnák a csapatból. A galambunk, aki a ház körüli tréningen leszáll, vagy utána kinn ül 30 percet azt ki kell selejtezni, ő nem ide való, a többit is elrontja. Mindenkinek úgy kell működnie, mint egy profi csapatnak. Ha edzés, akkor edzés, ha evés, akkor evés.

A ház körüli tréninggel nincs semmi bajom, csak az nem tréning szerintem. Miért is? Mert a postagalambot épp úgy kell idomítani, mint minden más állatot idomítanak. A cél a helyzet felismerés, különböző szituációban és a legrövidebb haza vezető út megtalálása. Kérdem én, az a galamb, aki otthon röpköd, hogyan gyakoroljon, mert minden tréning út kihívás. Én meg a még a leghülyébb galambomat sem láttam leszállni kiengedéskor, amikor elviszem edzésre őket. Mindegyik próbál mihamarabb hazajutni. Ellentétben a ház körüli tréninggel, még a jó is leszáll, ha meglát egy ragadozót. Amikor ezt élesben a dúctól 50 km távolságra történik, megpróbálja megoldani a helyzetet és idővel ez természetes lesz neki. A versenylovaknál ez a szituáció jobban látható, hisz azok a lovak, akik nincsenek kihordva a galopp pályára edzésre, gyakran még a startgépbe sem mennek be, mivel minden új nekik, mert ha otthon tréningezik, akkor nem kell utaznia, nem kell emberekkel találkozni, nincs zene, nincs semmi, ellentétben a versennyel. A tréning akkor mondható tréningnek, ha komolyan veszik és van fejlődés, előre lépés! A ház körüli tréning olyan, mint a galopp lónak a kifutó. Hancúrozás, ugra-bugra semmi több. Kényszer megoldás, amit én csak akkor használok, ha rossz az idő. Szerintem a ház körüli tréning egyenlő a nullával. Ha valaki elviszi a galambokat 20 km-re többet ér vele, mintha egy órát otthon kergeti őket. Legalább napi 2x2 óra ház körüli tréning kell egy galambnak ahhoz, hogy kondícióban olyan szinten legyen,mint az a galamb, aki naponta 50 km-t repült, heti 4 alkalommal. Ebben 100 %-ig biztos vagyok. 3 hét intenzív tréning után maguktól elmennek azok a galambok, akik a ház körüli tréningen le szoktak szállni, mert a kivevéskor erre nincs alkalmuk, ezért inkább maguk tovább állnak, ezt már megfigyeltem.

Legközelebb a rövid távú galambokról írok, mint típusról!

Tudom, hogy az olvasóim között csak kevesen vannak akik utánoznának, de mindezeket azért írom le, hogy hátha ébreszt pozitív gondolatokat az olvasójában és ha a gondolatból tettek is lesznek és ezáltal javul az eredmény, már megérte megosztani veletek a gondolataimat!