A műszaki mechanikus ceruzák őse, a Rotring Tikky. Én a Tikky hegyek dobozán láttam először a polimer feliratot. A régi Rotring 0,5-ös hegyek "nyúlósabbak", a Staedtler-éi pedig harapósabbak voltak, azokat jobban szerettem. 

A törést eredetileg egészen másképp kellett viselniük ezeknek a ceruzáknak. Azért volt hosszú, vékony kivezető csöve a grafitnak, hogy a csőtollakhoz készített vonalzókkal lehessen használni műszaki rajzolásra. A cső biztosította, hogy a vonal mindig egyenes legyen, egy kúpos kivezetéssel a hegy távolsága a vezetőéltől változó lehetett volna. És ezeket a ceruzákat, mint a csőtollakat, mindig a papírra merőlegesen kellett tartani, és úgy vezetni, hogy a teljes, kör alakú grafit keresztmetszet rajzoljon. Az emberek (én is) gyorsan rákaptak erre a ceruza fajtára, és szabadkézi rajzolásra, írásra kezdték használni, mint egy tollat, döntött tartással. Ekkor kezdtek igazán törni a 0,5-ös grafitok. 

A mai Rotring 0,5-ös hegy, amit a Tikky Retro nevű, az eredeti Tikky-re hasonlító, de annál vastagabb cerkázoz adnak, elég jó. Viszont én a Faber-Castell-t kedvelem igazán. A Koh-i-Noor többször rendszert váltott, a Rotring, a Parker és a Waterman az amerikai műanyag-óriás karmai közé került, elküldték az igazi szakembereket, bezárták a régi gyárakat. A Faber viszont még ma is áll a lábán.

A Koh-i-Noor igazán jó grafitjait a Progresso ceruzákban, és az 5,6mm-es töltőceruzákban találjuk. Gioconda névek árulják az 5,6mm-es grafithegyeket, és többféle Versatil ceruzájuk van hozzá.