"És ezt miből számolta ki"
Mi az, hogy miből számoltam ki? Abból, amit olyan gondosan megadtál feladatot. Nem ez volt a feladat? Nem pontos számítás. Van, ahol kerekítettem vagy levágtam egy kanyart, de gondoltam, elég lesz valami körülbelüli eredmény. Nem tudom, hogy mennyire pontos eredmény kell neked. A 18 bázis hosszúságú szakasz lehetséges értékeit egy 18-dimenziós térnek vettem, aminek minden irányban négy lehetséges bázis a szélessége, amihez képest ugye jó nagy a térfogata: 418, szóval könnyű benne pont elvéteni a célt, miközben pontmutációról pontmutációra kóborol benne az a 18 hosszúságú szekvencia. Szóval úgy vettem, hogy hosszú távon ez lényegében olyan, mint ha véletlenszerűen tippelgetnénk. Bocsi, hogy ennyire leegyszerűsítettem. Ha neked van pontosabb módszered, föltétlen szóljál. Nem tudom, mennyire kéne belemerülnöm egy olyan feladatodba, amit te még tipp szintjén se oldottál meg.
Vettem egy átlagos értéket az emlősökre jellemző bázisonkénti és generációnkénti mutáció valószínűségre a csíravonalon, azt hiszem, 5⋅10-9-nel számoltam, vagy valami ilyesmi. Amiből ki lehet számolni, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a 18 pozíció közül az egyiken történik egy mutáció. Egy generációt egy évnek vettem, bocsi, ha nem pontos érték, nem vagyok sündisznó szakértő, csak meg akartam spórolni egy szorzást. Aztán van rá egy képlet, hogy a populáció méretének az arányában mekkora a valószínűsége, hogy domináns változattá válik (fixálódik) egy semleges mutáció, hogy maradandó elmozdulás történjen, hogy tovább tudjunk lépni a célszekvencia keresésében, aztán a populáció méretével lehet egyszerűsíteni, mert a mutációk előfordulása meg ugye egyenesen arányos vele, szóval ja. Ennyi. Osztás, szorzás, ez jött ki.
"Most azt képzeljük el: zajlik a következő DNS-replikáció, és megint történik monnyuk összesen 3 báziscsere (a teljes, böhöm szekvenciában valahol)... Vajon mekkora szerencse kell ahhoz, hogy közülük legalább az egyik pont a leendő MIGEN leendő területén legyen, pont "a megfelelő" cserét végrehajtva, pont "a megfelelő" helyen."
Ezen a ponton 13 olyan pozíció van, ami nem stimmel, és 1/3 a valószínűsége, hogy "megfelelő" mutáció történik, vagyis (1 - (1 - 13 / 41883)3)) / 3 = 0,03% a valószínűség. Ekkora "szerencse" kell hozzá.
"Na, kérem a beszámolót arról, mikor született meg ez a mi kis MIGEN-ünk..."
Ha igaz az a fentebbi feltevésem, hogy hosszú távon a 18-dimenziós térben való kóborlás esetén a találat valószínűsége valamilyen szinten közelít a véletlen tippelgetés módszerének az esélyéhez, akkor ezzel a közelítéssel élve egy idő után egyszerűen csak (18 / 4188) ⋅ 4-18 = 6,3⋅10-14 a valószínűsége annak, hogy amikor véletlenszerűen történik egy mutáció a "böhöm szekvencián", akkor azzal az adott 18 bázis hosszúságú rész eléri a célszekvenciát. Ami azt jelenti, hogy 11 billió mutáció kell ahhoz, hogy addigra 50% eséllyel kialakuljon a "gén".
"Utolsó interaktív javaslatom: Ha van kedved, úgy is beállíthatod "génkészítő programodat", hogy azt mutassa meg, milyen valószínűséggel alakul ki egy akármilyen új gén akárhol."
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy "génnek" egy akármilyen szekvenciát tartalmazó nyitott leolvasási keretet nevezel egy start kodontól egy stop kodonig. Egy új gén kialakulásának pedig azt nevezed, amikor egy mutációval eléri egy szakasz egy bizonyos szekvenciát tartalmazó nyitott leolvasási keret bázissorendjét. Mivel ez a "böhöm szekvencia" mindkét szálon már eleve tömve van nyitott leolvasási keretekkel, minden egyes mutációval kábé 99% százalék az esélye annak, hogy kialakul egy valamilyen új "gén" valahol.
Látod, ilyen nagy a különbség, ha nem azt nézed, hogy egy konkrét "gén" egy bizonyos helyen milyen valószínűséggel alakul ki, hanem azt nézed, hogy egy akármilyen "gén" akárhol milyen valószínűséggel alakul ki. Ilyen nagy különbséget jelent, ha a teleologikus valószínűségszámítási módszereddel előre eldöntöd, hogy pontosan hol és minek kéne kijönnie.
Mondjuk még mindig: ezek valójában nem gének, hanem csak véletlenszerű szekvenciák egy nem kódoló régióban. Ennek, amiről itt kérdezgetsz engem, semmi köze ahhoz a folyamathoz, ahogy az evolúciós elmélet szerint kialakulnak az evolúciós újdonságokat felépítő komplex gének. Ez csak a junk DNS véletlenszerű kavarodása. Szóval tök mindegy, hogy mit hozol ki arra, hogy ilyen módon reális-e az új gének kialakulása, amikor senki nem mondja, hogy ilyen módon alakulnak ki az új gének.
Remélem, hogy "a befejező részben" kiderül, hogy ez a látszólag abszolút irreleváns matekozás hogyan válaszolja meg azt a kérdést, hogy miért volna "egyáltalán nem reális" az új gének kialakulásának az a mechanizmusa, amit magyaráztunk itt neked. Tudod: régi gén, duplikáció, természetes kiválasztódás, a funkció fokozatos változása a szekvencia változásával párhuzamosan, satöbbi.
