"Te azt hiszed, hogy a gének mai szekvenciája valami "elérendő cél", és hogy ezt a véletlen mutációk nem képesek elérni, ahogy azt a mostani betűtengeres pattogásoddal is próbálod megmutatni."

 

"Tehát ott b@szod el az okoskodást, hogy a mából akarsz visszafelé dolgozni, mintha a mai állapot valami kitüntetett és egyetlen lehetséges cél volna. Nem az. Esetleges, hogy éppen így alakult a gén mutációs története."

 

Emlékeztem, hogy erről beszéltem a fórumtársnak, amíkor még értelmét láttam a beszélgetésünknek. Megkerestem.

2017-ben írtam a fórutársnak:

 

A potenciálisan szükséges mutációk csak az időben hátrafelé tekintve azok; mivel ha hátrafelé nézel, akkor már van egy elvárt végállomásod. Az időben előre tekintve azok lehetőségek, nem szükségszerűségek. A mondatból látszik, hogy egy gondolaton belül váltogatod a nézőpontodat előre nézőből (valószínűség) hátranézőbe (szükséges). Ugrálsz az időben és nézőpontot is váltasz, ezért összezavarodik az időképed. Ezt a zavart kivetíted a vizsgált folyamatra, holott nem feltétlenül a folyamat zavaros, lehet, hogy a vizsgálati módszered az. Ezért szokás a folyamatot távolabbról vizsgálni, olyan nézőpontból ami átfogja a teljes folyamatot. Így ezt az összezavarodást elkerülheted.

 

Ismét: A gondolat első része hátratekintő nézőpontból (elvárt, hasznos novelty gén); a magyarázat pedig pedig előretekintő nézőpontpontból vizsgál (vak órásmester). Időértelmezési hiba.

 

Azota sem változott semmi. Ugyanazokat a köröket futja.