Szokás szerint elkezdtem apránként válaszolgatni irományodra, aztán egy idő után kénytelen voltam megállapítani:

"Nem érti! Látom, semmit sem ért! Uramisten! Hiszen semmit, de semmit nem ért!" (Szonya)

Ezért inkább úgy döntöttem, abbahagyom, nehogy további értetlenkedéseid nyomán elterelődjünk mindenfelé.
Sajnos, a szövegértelmezés, lényeglátás terén alaposan fel kéne fejlődnöd ahhoz is, hogy legalább abban a szemléletben lásd a dolgokat, mint kellene.

De nem tudom megállni, hogy föl ne horkanjak két alaptévedésedre, melyeket nekem tulajdonítasz:

***"Az egyik a teleologikus valószínűségszámítás (milyen valószínűtlen, hogy pont ez a végeredmény jöjjön ki)."

Erről régebben részletesen vitáztam másokkal, úgyhogy nyugodtan elfogadhatod, ilyen alaphibát nem követek el. Ha érdekel, megkeresem neked erről néhány irományomat.

***A másik meg az, hogy egy korábbi génváltozat "előnyösségét" a későbbi funkciójához próbálod mérni:
>>"ha ezek a "köztes állapotú" szekvenciák kifejeződnek, akkor fehérjetermékeik bármelyikére is rá lehetne-e fogni, hogy az valamiféle "köztes inzulin", vagy "átmeneti inzulin", vagy "félig kész inzulin", vagy "félig-meddig inzulin"? Ugye, nem."<<

Dehhogy ahhoz próbálom mérni; épp arra utaltam, mennyire helytelen lenne ahhoz mérni. Épp emiatt fogalmaztam úgy: "rá lehetne-e fogni,...? Ugye, nem." Az "ugye, nem" jelentőségét nem értetted meg, vagy elsiklottál fölötte.
Továbbá, az is erősen kétséges, hogy a "köztes állapotú szekvenciák" fogalmán ugyanazt érted, amit én, amikor te az "egy korábbi génváltozat" kifejezést használod...
"Az ember nem azt gondolja, amit mondanak neki, hanem azt, amit megértett belőle." (Joubert)

Már gyorsan be akartam fejezni, de ez a hárítás olyannyira megbökte a csőröm, hogy nem tudom kihagyni:

***Itt most arról a folyamatról volt szó, hogy hogyan kerüli ki a mutációs génszintézis mechanizmusa a stopjel-aknákat. Csak hogy a félremagyarázás-orientált, külön bejáratú kifejezéseiddel fogalmazzak. Ezt a folyamatot írta le az "Elminster" a 316751-ban, amire a marhainzulinoddal jöttél, azt kérdezve, hogy sikerült-e megértened a gondolatmenetét. Erre mondom, hogy az abból nem derült ki. Mert csak egy hipotetikus végeredményt írtál föl, a gondolatmenet megértésének semmi jele nincsen benne. Ha abból nem sikerült megértened, akkor valószínűleg én se tudom megértetni veled.

Nos, akkor nézzük konkrétan. "Elminster" a 316751-ben azt írta, gondolatmenetének lényegeként:

"(...) Ha az egyik örökölt példány kapott egy "stopjel-aknát", akkor az az egyed elpusztul. De ott van még a populációban az akna-mentes eredeti változat még többezer másolatban! Azokból töretlenül folytatódhat az új gén lépésenkénti változással ki-formálódása."

Ezt a gondolatmenetet olyannyira megértettem, hogy tovább fejlesztettem: feltételeztem, hogy valami akna-mentes eredeti változatból TÉNYLEG töretlenül folytatódhat valami "új gén" lépésenkénti változással történő ki-formálódása.
Ehhez választottam aztán illusztrációként azt a marhainzulinos példát (mint "egy hipotetikus végeredményt").

Ámde figyeld meg: a marhainzulinommal csak azt követően jöttem, MIUTÁN nagy terjedelemben leírtam, hogy sikerült megértenem "Elminster" gondolatmenetét. Ebben a szövegben eme gondolatmenet megértésének minden jele benne van:

"Szóval, gondolatmeneted kiindulópontja a populációban többezer másolatban meglévő akna-mentes eredeti génszekvencia. Vagyis ez az alapja egy még ismeretlen szekvenciájú leendő "új gén" létrejöveteli folyamatának (lépésenkénti változásokkal - mutációkkal - való ki-formálódásának). Röviden: eredeti génből új gén...
Bizonyos mutációkkal tehát elkezdődhet egy új gén létrejövetele, majd a folyamat "töretlenül folytatódhat" is. (Feltéve persze, hogy a túlélő, szekvencia-módosult egyedekben legyen legalább egy akna-mentes eredeti génszekvencia is.)
A "folytatódás" szaporodás útján történik, az utódok megöröklik a módosult szekvenciát is. Ha ebben újabb mutációk történnek, ezek is hozzájárulhatnak "az új gén lépésenkénti változással ki-formálódása" folyamatához. (Természetesen, minden utódban más-más mutációk történhetnek, ezek más-más módosult szekvenciát hordozhatnak, így elméletileg ahány egyed, minimum annyi új gén ki-formálódása lenne lehetséges. Ezek számát nyilván csökkenti többek közt a "stopjel-aknák" jelensége.)" - 316758

Látható, hogy ezzel az ő gondolatmenetére hangolódtam, úgy kezdve, ahogy ő értelmezi (több helyen még az ő szóhasználatát is megtartottam).
De aztán észrevette, hogy ott van a végén az ő gondolatvilága számára veszélyes kis mondat is:

"Az elméletileg lehetséges megannyi új gén közül most egyet szemléltetek: egy PaxB gén kópiába egy másik gén "mutálódott bele" (színes betűkkel jelölve)."

Ezt a kis mondatot (és a betűlepedőt) ő lazán figyelmen kívül hagyta, ehelyett roppant bő lére eresztve a populációdinamikáról hadovált a 316762-ben, ezzel igyekezvén elterelni a figyelmet arról, hogy innentől már teljesen új szemlélettel kellene gondolkodni (mellyel sajnos el lehet jutni az evobuktatásig)...
Ezért érthető az, hogy odáig már nem merte elvinni a gondolatmenetét, hogy a marhainzulinos példában IS érvényesítse.

Végezetül: ha képben akarsz maradni, olvasd el, amit "Elminsternek" írtam az imént - azzal a céllal, hogy ő is fejlődjön föl arra a szemléletre, amire itten szükség van... - 316791
Mottó: "Nem értem, miért kell Magyarországon mindig mindent elölről kezdeni." (Doráti Antal)