***>>"Azt már tisztáztuk, hogy az "új gén" nem a PaxB, hanem a marha-inzulin génje. A PaxB (kópia) jelen esetben egy "kiindulási gén", "adott gén", "régi gén"."<<
Ja, én azt hittem, hogy azt akarod demonstrálni, hogy hogyan akadályozza meg a stopjel akna egy új gén kialakulását. Mert arról a témáról volt szó abban, amire reagáltad.

Itt két különböző dologról van szó.
Amire ezt reagáltam, az az az értetlenkedés, amit a 316765-ben elkövettél:
"Ha ez az "új gén" a PaxB, akkor abba már nem kell belekopizni egy mutációt, mert ha létezik a PaxB, akkor ennek a történetnek már vége."
Az a tisztázó mondat az értetlenkedésedre volt válasz, a stopjel aknákra vonatkozó dolgok már más lapra tartoznak. De persze már azt is tisztáztuk régebben, hogy "hogyan akadályozza meg a stopjel akna egy új gén kialakulását" - szerintem ezt te is tudod, de ha már felejtettél valamit, még könnyen felelevenítheted.

***Azt hittem, hogy amikor "egy másik gén mutálódott bele", az egy darab inszerciós mutáció akar lenni.

Ez önmagában teljes képtelenség, hihetetlen, hogy' hihetted ezt. Egy teljes gén hogyan akarna lenni csupán egy darab mutáció? :P

***Mert annak lett volna értelme, mint egy mutáció az új gén kialakulásának a történetében. Történik egy mutáció, a természetes kiválasztódás vagy kiszűri, vagy pedig fennmarad és elterjed a populációban, mert ezzel a kis változással túlélőképesebb, mint anélkül. Aztán jön a következő mutáció, és így tovább, amíg a funkció fokozatos változása mellett eljutunk odáig, hogy ami eredetileg egy másik gén duplikáltja volt, az már egy egészen más funkcióval rendelkező új gén. Így jönnek létre az új gének, például az evolúciós újdonságokat meghatározó sajátságos, speciális, konkrét új gének. Apró, céltalan lépésekben alakulnak ki.

Biztos voltam benne, hogy előbb-utóbb elterelődsz efelé a primitív, vágyálomszerű evós mese felé, és még el is hiszed, pedig ezt nem bizonyítja az égvilágon semmi. Erről magad is meggyőződhetsz, ha gondolatvilágod nem ragad le ennél a megalapozatlan szemléletnél, és át tudod állítani a figyelmedet az én mondanivalóm teljes megértésének szándéka felé.
Végső soron arról kell meggyőződnöd, hogy amit az imént írtál, az megalapozatlan.

---- Első lépésben ehhez tekintsd meg alaposan a 316758-beli betűlepedőt. Ebben az ábrázolt teljes szekvencia ("ami eredetileg egy másik gén duplikáltja volt"), a PaxB bázissorrendje. A "már egy egészen más funkcióval rendelkező új gén" pedig a marha-inzulin génje - színes betűkkel ábrázolva. (Nyilvánvaló, hogy ahol most ez a színes rész van, ott eredetileg a PaxB-kópia egy szekvencia-részlete volt, mielőtt mutációk történtek volna benne.) Mindkét gén eredeti, teljes szekvenciáját megtekintheted pl. a 316767-ben.

***De akkor ezek szerint a szekvencia, amit írtál a végeredmény akar lenni?

A marha-inzulin génje "végeredmény" akar lenni, hiszen "megelőlegeztem", hogy tényleg történhet "új gént" eredményező mutációsorozat...

***Abból, hogy az új gént körülveszi változatlan formában a kiindulási gén eleje és a vége, éppenséggel nem ordít, hogy érted, mit jelent a mottóban az, hogy "régi génekből keletkeznek".

Na, itt megint nem vettél észre egy alapvető dolgot. Ha az új gént változatlan formában venné körül a régi gén (kiindulási gén) eleje és a vége, akkor a betűlepedő területe szemmel láthatóan is eleve sokkal nagyobb lenne (a régi gén területét megnövelte volna az új gén területe). Ez úgy jöhetett volna létre, hogy a régi gén egy pontjára (két betű közé) bemásoltam volna az új gént.

Az új gént valóban teljes terjedelmével másoltam be, ám a régi génből előzőleg kicsíptem nagyjából akkora részt, mint amekkora területet elfoglal majd az új gén.    
Most már csak azt kell elképzelni, hogy a régi gén kicsípett részében történtek azok a (jellemzően egyenkénti) bázis-cserélődések, melyeknek felhalmozódása végül az új gén szekvenciáját adták "végeredményül".

A kicsípés-beillesztés azt jelképezi, hogy a kicsípett rész eredeti szekvenciája átszerkesztődött (elem-átrendeződés történt főként báziscserélő hatású mutációk - szubsztitúciók - következtében). Az egyszerűbb követhetőség érdekében most ne kavarjunk ide deléciót, inszerciót (ami még a leolvasási keret eltolódását is okozhatja), stb.
Nos, most már te is érted, mit jelent a mottóban az, hogy új gének "régi génekből keletkeznek"? :P

***De mindegy, mert abból, hogy felírsz egy hipotetikus végeredményt, egyébként sem derül ki, hogy érted-e a folyamat lényegét.

---- E ponton érkezett el a második lépés, melyben elmagyarázod, megérteted velem a folyamat lényegét.
De előbb még reagálok röviden a továbbiakra:

***Miből gondolod, hogy nem reális, hogy pont így halmozódtak fel az egyedi mutációk? Csak abból, hogy nem egy ténylegesen létező szekvencia, hanem te vágtad össze két génből? Ezen kívül van valami, amiből látszik, hogy nem reális? Konkrétan micsoda? Mi a logikája annak, amikor azt mondod, hogy "nem reális"?

"Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik." (Dante)
 
***>>"A teljes valószínűtlenséggel egyenértékű annak feltételezése, hogy eleve a potenciálisan szükséges mutációk keletkezzenek, s azok is éppen a megfelelő időben, helyen és sorrendben halmozódjanak fel, és meg is maradjanak..."<<
Ezt szeretném megérteni. Hogy ez hogy jön ki neked. Azt szeretném megtudni, már hét éve.

Már rég megtudhattad volna, ha nem értetlenkedtél volna állandóan. Dohogtam rajta egy sort, hogy hogy-hogy nem lehet megérteni egy érthetően megfogalmazott magyar mondatot, mely a mutáció-felhalmozódásos génkeletkezés reális lehetőségének cáfolatáról szól.
De szerencsére van nekünk itt egy másik mondatunk is, amit nem én írtam, tehát elvárható, hogy ezzel ne kekeckedj:

"A mutációk keletkeznek, de nem szükség szerint, nem megfelelő időben helyen és sorrendben, hanem véletlenszerűen, és a biológiai rendszer többi eleme (populációs genepool, szelekció, stb.) tesz róla, hogy még ebből az esetlegességből is kijöjjön valami eredmény." (Elminster Aumar)

Nos, az a "valami eredmény", ami itt kijön, az történetesen a marha-inzulin génje (mint "új gén"). (Hogy lehessen valamihez viszonyítani.)
Eddig már többször megvádoltál, hogy nem értem a folyamat lényegét, hát most itt az idő, hogy megértesd velem. Magyarázd el Elminster Aumar olvtárs mondata alapján, hogyan történhet meg olyan folyamat, ami régi génből új gént ad eredményül - persze ne hajszálpontosan, de azért a reális lehetőség szintjén.
Mottók: 

"A lehetőség azzal táncol, aki már ott van a táncparketten." (ifj. H. Jackson Brown)

"az evolúció jelen tudásunk szerint gyönyörűen elműködik "szükséges mutációk" nélkül, az ESETLEGESEN LÉTREJÖVŐ MUTÁCIÓKBÓL válogatás módszerével." (Elminster Aumar)

"A gének szekvenciája össze-vissza mutációs véletlenek szerint változnak, és ahogy-esik-úgy-puffan alapon idővel létrejönnek olyan szekvenciák, amik különösen hatékony szerkezetű fehérjéket tudnak kódolni." (Elminster Aumar)

"Géngyártó mechanizmus = duplikációs mutáció + pontmutációk/deléciók/inzerciók." (Elminster Aumar)

"a gének minden határon túl képesek változni, ezt semmi sem akadályozza" (Elminster Aumar)

"Egy idő után bármely kiinduló szekvenciából kialakulhat bármely mai szekvencia." (Elminster Aumar)