"Na mit szólsz hozzá, sikerült megértenem tetszetős gondolatmenetedet?"

 

Semmit sem értettél meg belőle.

A populációdinamika még mindig hót homály számodra.

 

Figyeld, elmagyarázom (bár tök felesleges, gyöngyöket szórok a disznók elé).

Adott egy populáció, amely a Hx94 génből három változatot hordoz: az egyedek 94%-a a Hx94-alfa szekvenciával rendelkezik, 6% a Hx94-beta szekvenciával és egy incifinci kicsike 1% a HX94-gamma szekvenciát hordozza. A megoszlás édesmindegy, ugyanis hogy egy szülő-utód öröklésnél milyen valószínűséggel történik mutáció, az konstans. Mindhárom változat egyforma eséllyel mutálódhat, a különbséget csak az okozza, hogy eltérő az öröklődés darabszáma a generációváltás során. Azaz jó eséllyel az alfa változatban lesz egy előnyös mutáció, mivel az sokszorosan gyakoribban öröklődik, mint a másik kettő.

Tízezer öröklődésre egy darab mutáció esik, és mit ad isten, az egyik mutált változata a Hx94 génnek egy kicsivel sikeresebbé teszi a hordozóját, mint az alfa, beta és gamma változatot birtoklók. Ez az új szekvencia változat a Hx94-delta. Mivel hatékonyabb és sikeresebb a többi változatnál, ezért a populációban a delta variánsoknak szignifikánsabban több utóda születik és több válik szülővé, mint a másik három változatból. Ez azt eredményezi, hogy az immár alfa, beta, gamma és delta változatokat hordozó populációban generációról generációra egyre több lesz a gamma változat a másik három rovására. Húszezer generáció múlva pedig úgy áll a helyzet, hogy a populációban az egyedek 80%-a hordozza a HX94-delta szekvenciát, 17% hordozza a HX94-alfa szekvenciát, 3% a Hx94-beta szekvenciát, és a gamma szekvenciát hordozók gyakorlatilag kivesztek a populációból.

Még néhányszor tízezer generáció és a delta szekvencia átveszi az "egyeduralkodást" a populációban, mellette a reliktum alfa meg a menet közben létrejött epszilon és zéta variánsokkal, nevesül Hx94-delta 94%, Hx94-epszilon 5%, Hx94-zeta 1% és Hx94-alfa 1%. Ezt hívjuk úgy, hogy a fajban történt egy mutációs genetikai változás. Amikor a megváltozott génszekvencia elterjed és "egyeduralkodóvá" válik a populáción belül.

És aztán jó eséllyel a következő előnyös mutáció ezt a génszekvenciát módosítja, hogy aztán a Hx94-nű változat ötvenezer generáció alatt kiszorítsa a deltát. És így tovább, és így tovább.

 

Na, ilyen módon történnek a biológiai evolúcióban a genetikai változások.

 

És természetesen a populációdinamika arra is választ ad, hogy mi történik ha egy káros mutáció kerül bele e Hx94 gén valamelyik variánsába: az ezt megöröklő egyed vagy elpusztul (nulla utód a következő generációba) vagy pedig olyan hátrányokat szenved, hogy sokkal kevesebb utódot tud adni a következő generációba, mint a mutálatlan "eredeti" szekvenciát birtoklók. Azaz soha nem tud a hibásra mutált gén elterjedni a populációban, egy darabig marginális mennyiségben elvegetálhat a többi sikeres változat mellett, de idővel kiveszik. (Kivéve azt a szerencsés esetet, ha éppen ez a változat szerez egy előnyös mutációt, vagy ha úgy változnak meg a környezeti feltételek, hogy kiderül a "selejt" változatról, hogy abban a környezetben éppenhogy előnyös.)

 

Na, előtted a feladat! Próbálj meg a fentiek nyomán POPULÁCIÓBAN gondolkodni az öröklődésről és a génváltozatok elterjedéséről.