Halló Veszprémiek! Köszönet a távoli Szolnokról földietekért, Kövi Szabolcsért.

Tegnap este a szolnoki Damjanich Múzeum udvarán Kövi Szabolcs, veszprémi fuvolamuvész multimédiás koncertjét hallgatva jó volt szolnokinak lenni. Feletted, a múzeum antik boltozatos falaival övezett csillagos ég, elotted egy diatájképeket mutató lepedo, mely mögött a zenész romantikus-szintetikus alapzenéjére és isteni-ördögi hangszerelésu fuvolaszólójára egy karcsú noi test lejtett táncot. A titokzatosan dallamos-ütemes muzsika, és az erotikusan-szuziesen balettozó árnykép az ódon falak és csillagos égbolt között egy megfoghatatlanul és megmagyarázhatatlanul nagyszeru harmónia- és boldogságérzéssel töltött el. A Dimenziókapu címu albumot játszotta el, majd ráadásképpen a Felhojáró címu albumból három muvet.
Telitalálat volt ez a koncert, bár tulajdonképpen ezt a zenét inkább elmélyült otthoni hallgatásra szánja a muvész. Vettem is egy kazettát, amit dedikáltattam. Gyerekek, ha még nem hallottátok Kövi Szabolcs zenéjét, ne mulasszátok el!
Üdv: Tib