Magyar Hírlap 33. évfolyam, 186. szám

Megkent önkormányzati képviselok

A közbeszerzések során évente 20-30 milliárd forint kenopénz vándorol zsebbol zsebbe - véli Várday György közbeszerzési szakérto, aki elmondta, bár számos intézkedés született a közelmúltban a visszaélések megfékezésére, ám mindez nem elég. Magyarországon jelenleg nem muködik a civil kontroll, s enélkül nem lehet sikeresen hadat üzenni a korrupciónak.

Várday György tud olyan fovárosi befolyásos önkormányzati képviselorol, aki tanulmányút címen évente legalább tizenkétszer utazik Thaiföldre, hogy igénybe vegye az ottani masszázsszalonok nyújtotta szolgáltatásokat. Mindezt azért teheti meg, mert jól "képviseli" bizonyos cégek érdekeit. De olyan önkormányzati képviseloket is ismer, akik évente váltanak kocsit, akik között akad, aki szerény bérlakását rövid idon belül felcserélte nagy értéku családi házra.
A professzor úgy véli, hogy évente 20-30 milliárd forint kenopénz vándorol zsebrol zsebbe a közbeszerzések során.
Jelenleg a közbeszerzési eljárások tisztaságát az Állami Számvevoszék és a Központi Ellenorzési Iroda hivatott ellenorizni, csakhogy mindkét intézmény annyira leterhelt, hogy az egész folyamatot nem, csupán epizódokat tud megvizsgálni.
A közbeszerzések átláthatóságát, a kiskapuk bezárását, a közpénzek takarékosabb felhasználását célozták meg a jogalkotók, amikor éppen egy éve módosították az 1995 óta hatályban lévo közbeszerzési törvényt. Az eredmény: ha kismértékben is, de nott az eljárások tisztasága, legalábbis erre vall a különbözo eljárási formák közötti arányszám-módosulás. A nyílt eljárások száma emelkedett, ugyanakkor a korrupció melegágyaként számon tartott "zárt" tárgyalásos eljárások száma csökkent. Utóbbi az összes eljárás 38 százalékát tette ki tavaly, idén az elso félévben viszont már csak 26 százalékot. Még mindig kevésnek tunik azonban az úgynevezett meghívásos pályázatok száma, pedig az Európai Unió gyakorlatában ez számít az "alapesetnek". Ennek aránya évek óta 2-3 százalék körül mozog.
Várday György professzor, közbeszerzési szakérto szerint ennek valószínuleg az az oka, hogy a meghívásos eljárás átfutási ideje hosszú, ezért sokan idegenkednek tole.
A szakérto szerint a törvényi szigor ellenére sem csökkent ugyanakkor a korrupció. Ennek érdekében Várday szerint mindenekelott a civil kontroll visszaállítására, illetve igényesebb vállalati kultúra kialakítására lenne szükség.
Tavaly 4200 közbeszerzési eljárást folytattak le, amik összértéke meghaladta a 430 milliárd forintot. Idén június végéig 1708 eljárás során összesen 210,5 milliárd forint sorsáról döntöttek - tudtuk meg Nagyházi Gyulától, a Közbeszerzési Értesíto felelos szerkesztojétol. Elmondta: az eljárások több mint egyharmadát az önkormányzatok, másik harmadát a költségvetési intézmények indították. A legtöbb kiírást - 55 százalék - a fovárosban kezdeményezték (937 eljárás), az érték ennél magasabb volt: 65 százalék (137,4 milliárd forint). A lefolytatott közbeszerzések 71 százaléka nyílt, 3 százaléka meghívásos, 26 százaléka tárgyalásos eljárás volt. Az év elso hat hónapjában 283 jogorvoslati eljárás indult vélt, vagy valós szabálytalanságok miatt. Ebbol 42 esetben megszüntették, 61 alkalommal pedig elutasították a kérelmet, 180 ügyben megállapították, hogy valós szabálytalanság történt. Korrupciós esetekrol nem tud a Közbeszerzések Tanácsa, de ezek kiderítése nem is a testület, hanem a rendorség feladata.
Éppen ezért - fogalmazott Nagyházi Gyula - sem megerosíteni, sem cáfolni nem tudom a kenopénzek nagyságára vonatkozó megállapításokat.

Szilágyi