"Két teljesen különböző SÁG  létezik."

Erre én is gondoltam...  De nem igazán van rá magyarázat.... 

Ugye, személynévnél - ami általában nem a köznép valamely tagját, hanem valamelyik vezető beosztású személyt nevezett meg - a SÁG jelentése megegyezhet a sumer "fej", "kiemelkedő" "csúcs"  jelentéssel, mivel a vezető épp ilyen szerepet tölt be.

Ugyanakkor a sumer HUR-SAG hegy, hegyek jelentésű,

UR-SAG = bátor. Lehet a kiemelkedő jelzője is.

KUN-SAG-GÁ = szentély. Itt a SAG az istenségre utal a Gá pedig birtokos jel. A KUN pedig a templom bejáratával (szájával) ellentétes, a helység keskeny hátsó részét (mint farok) jelenti.

Így a sumer SAG nem lehet azonos jelentésű a magyar képzővel, mint korábban tévesen gondoltam.

A baskir SAQ is ebbe a jelentéskörbe tartozik.

A magyar helység és családnevek többnyire a sumert fő, kiemelkedő jelentést hordozzák.

Felhoztál egy-két helységnevet, melyeknek a nincs köze a dombokhoz, magaslatokhoz, azonban lehettek egykor fontos, átvitt értelemben kiemelkedő helyek, vagy már a képzővé alakult szótő található bennük, mint a Rétság, Hátság... nevekben.

 

Tehát sem a magyar, sem a sumer sem a baskír nyelvben nem azonos a magyar képzővel a jelentése.

 

Mégis van némi remény az ellentmondás feloldására.

A magyar képzővel alkotott szavak és a SÁG  jelentésében vélek némi hasonlóságot felfedezni. ui. a meredekség, jóság, hasznosság, üresség szavak ugyan jellemző tulajdonságot jelentenek, azonban ezek a tulajdonságok mintha ki lennének emelve, mintegy elsőséget élveznének... És valóban erről van szó (utánanéztem):
"A jelentés nem csupán a tulajdonság puszta meglétét fejezi ki, hanem azt a tulajdonságot, mint önálló fogalmat, lényeget, kvintesszenciát emeli ki. A "meredekség" nem csak annyi, hogy valami meredek, hanem maga a meredek lét fogalma, mint egy kiemelt, meghatározó attribútum."

 

No, eddig jutottam.... Mit szólsz hozzá?