Sztálin mindig racionális alapon ölt.

Azokat ölette csak meg, akik veszélyt jelentettek rá, elsősorban a vele azonos státuszú vezéreket.

A legelső vezetőségből - mely nov. 7-én átvette a hatalmat - csak azokat nem ökette meg, akik maguktól meghaltak betegségben (2 személy) és aki kivándorolt (1 személy).