Ha nem ír senki írok én!

 

 

Két kalandos történet a galambokról...vannak még csodák!

 

Tavaly nyáron történt, hogy egy késő délután az utcai padon ülve a fagylaltomat nyalogatva látom, hogy egy galamb a túloldalon lévő pékség ajtaján ballag befelé! Oda siettem, sikerült megfognom és kiderült, hogy egy román galamb, eléggé leromlott állapotban. Hazavittem, szereztem élelmet és néhány nap után mikor úgy ítéltem meg, hogy megfelelő erőben van ahhoz, hogy haza menjen, elengedtem! A felengedésről videó készült aminek nagy sikere volt a facebook oldalamon! Innentől kezdve rengeteg szurkolója lett a galambnak, sokan izgultak a haza jutásáért! Közben megkerestem a gazdáját, ami nem volt nehéz, mert több helyezése volt a galambnak. Beütöttem a számát a google keresőbe és rögtön kiadta a gazdája nevét, eredményeit. Tudtam a nevét és megtudtam a telefonszámát, felhívtam és mondtam neki, hogy nálam van a galambja aminek nagyon megörült és mondtam neki, hogy a galambot holnap felengedem, úgy is történt, vártam az értesítést! Az értesítés helyett egy telefon jött a boltból, hogy újra itt van a galamb! Nem indult el a 400 km s útra Hargitára egyedül és visszajött! Pár nappal később elküldtem egy buszos kollégával a 30 km re lévő Tiszaújvárosba, hogy ott engedje el, amit meg is tett! Másnap jött az üzenet, hogy a galamb szakadó esőben megérkezett amit videóra fel is vettek! Jó érzés töltött el látni azt a galambot otthon amelyiket napokig gondoztam egy nagy papírdobozban. Nos legutolsó információm szerint jól van és éli a megszokott életét, vissza kapta régi párját, a régi helyét, és készül a versenyszezonra. Kíváncsi leszek rá, hogy egy nehéz versenyen eszébe jutnak e a pékségben kapott finom falatok és beköszönt, hogy itt vagyok!

Most történt egy másik hasonló eset, amit szeretnék megosztani veletek. Itt sem játszik kis szerepet a véletlen, mert ennek a galambnak is óriási szerencséje volt! Csoda, hogy életben maradt, mert túl élt egy puska lövést, na de ne szaladjunk ennyire előre!

A történet úgy kezdődött, hogy Mezőkeresztesre való költözésem után, felkutatva a fellelhető galambászokat bukkantam egyik sportbarátomra aki Cserépfaluról került ide. Ő már régi galambász az én elnökségem alatt már tagja volt a Mezőkövesdi Egyesületnek is! Ismertük egymást már régről, egyik látogatásom alkalmával nézegettük a galambokat, mikor kezembe adott egy kék tojó galambot, itt van egy éve és nem párzik az istennek sem! - teszi hozzá!

Sok hasonló esettel találkoztam már, ezt az intelligensebb galambok csinálják nagy részt, főleg ha idegen helyre kerül, megsértődik valamiért és nem áll párba senkivel!

A barátom elmesélte, hogy milyen kalandos úton került hozzá ez a galamb, véletlenek sorozata kellett hozzá!

Élt éldegélt nem messze tőle egy öreg házaspár akiknek a csirkéi között 20-30 galamb is éldegélt teljes puritán körülmények között! Ám egyszer az öreg úr meghalt, ott maradtak a galambok. Az még nem is volna baj mígnem a néni észrevette, hogy csökken a számuk és egyszer meg látta azt is, hogy miért! A szomszéd kezdte lövöldözni őket légpuskával! A néni összeveszett vele és a galambokat bele szedte EGY ZSÁKBA !!! Fogta a zsákot, tele vergődő galambokkal átvitte az én galambász barátomhoz, nem kis nehézségek árán! A galambok átvizsgálásakor egy kivételével a versenyzés szempontjából mind értéktelen volt, mert nem volt rajtuk gyűrű, ezek konyhára kerültek! Azt az egyet jobban megnézte és látott rajta egy légpuska golyó által keletkezett sérülést! Olyan szerencséje volt, hogy nem talált a golyó olyan szervét amibe belepusztult volna. A barátom meghagyta és be is szokott hozzá, nem is akárhogyan! Mikor először kiengedte sétálgatott a dúc előtt órákig amíg egyszer csak felszállt. Egy két kör után visszament az istállóhoz és két napig ott volt. Gondolt egyet és vissza jött hozzá, de még néhányszor látta elrepülni a istálló felé, oda húzta a szíve, lehet, hogy talált magának ott egy jóképű, fiatal csábítót, akinek a szerelme annyira rabságba ejtette kicsi szívét, hogy felülmúlta az otthona iránt érzett vágyat és nem ment haza, de mivel se a párját, se más galambokat, se az öreg bácsit nem találta, ezért fájdalommal a szívében, csalódással a lelkében a józan eszére hallgatva, visszatért hozzá és ott is maradt. A sebesülést kiheverte, vígan száll a többiekkel! A történethez hozzátartozik, hogy olyan gyűrű van rajta amilyet 1000 forintért lehet venni, tudtommal minden tenyésztő csak egy darabot kaphat! Az ilyen nemzeti színű gyűrűvel ellátott galamboknak rendeznek külön pénzdíjas Országos hosszú távú versenyt amire a 4000 tag 1000 Ft s gyűrűjének az ára, a szállítási és egyéb költségek levonása utáni maradék összeg van díjazásra kiosztva! Rajta ilyen gyűrű van! Ebből adódik, hogy mindenki a legjobb galambjára vagy amit annak gondol, teszi a gyűrűt! Kézbe véve is egy jó képességű galambnak tűnt! Felírtam a számát, hogy az eredeti gazdáját megkeressem, ami rövid idő alatt sikerült is! Kiderült, hogy Celldömölk városába való a galamb! Megnéztem az eredményeit, remek galamb volt, ennek tudatában felhívtam a gazdáját és kérdeztem, hogy most éppen ül e, mert ha nem üljön le! Mondtam, hogy meg van 6066 kék tojó a galambja, ledöbbent! 2020-ban veszett el egy Magdeburgból ( kb.700 km ről) rendezett versenyről, azóta is várta haza, bízva a csodában és lám a csoda bekövetkezett! Az, hogy, miként került az öreg bácsihoz azt csak a tojó tudná megmondani és mi tartotta ott egy évig, rejtély! Több mint száz km rel túlrepülte dúcát, és került Mezőkeresztesre. Fátyolos hangon mesélte tovább, hogy Csordás Károlytól származó tojó az egyik legeredményesebb shampion galambja volt, két testvére már a tenyész dúcban ropogtatja a kukoricát! Ő is odakerül már nem versenyzik többet!

Most folynak az egyeztetések a haza szállításról, ami nem egyszerű feladat! A gazdája személyesen nem tudott érte jönni ezért egy barátját bízta meg, hogy elvigye Jászberénybe és onnan a napokban kerül haza! A lényeg, hogy hazakerül egy elveszettnek hitt nagyszerű madár a gazdája legnagyobb örömére!

Ennyi a két történet!

Gáspár István