Däniken párhuzama nem véletlen, és értelmezési szinten nagyon szemléletes. Newgrange és Xochicalco ugyanarra az „ősi dallamra” hangolódik. Mindkét kultúra ugyanazt az égi–földi átmenetet próbálta megfogni kőben, fénnyel és idővel. Newgrange – fény, idő, tömeg, addig Newgrange – fény, idő, tömeg. Däniken nem azt állítja (itt sem), hogy „űrhajósok építették”, hanem azt sugallja: létezett egy globálisan elterjedt, nagyon korai tudásréteg, amely értette az ég–föld ciklusokat, képes volt precíz kőépítésre, és szertartási célra alkalmazta ezt a tudást. Newgrange és Xochicalco nem másolatok, hanem ugyanannak az ősi „kozmikus gondolkodásnak” két hangszere.

 

Xochicalco obszervatórium – a nap és tér összehangolása

 

Felépítés és szerkezet:

 

Az obszervatórium természetes barlangot használ alapként, amelyet a mesterek gondosan alakítottak ki. A mennyezeten található hatszögletű, enyhén lejtős aknanyílás 8,7–8,95 méter hosszú, a barlang padlójától a felszínig, és pontosan irányítja a napfényt. A barlang belsejét fekete, sárga és piros színekre festették, szimbolizálva a nap különböző fázisait.

 

Működés és napmegfigyelés:

 

A fénysugár április 30. és augusztus 15. között, évente kétszer – május 14–15-én és július 28–29-én – merőlegesen esik a barlang padlójára, vetítve a nap tiszta képét. Ezzel a jelenséggel a napévet                              pontosították, illetve fontos vallási rituálékhoz használták.

            

 Fizikai és pszichológiai hatás:

 

A belső tér és a fényirány kombinációja hasonlóan működik, mint a Newgrange-i vagy gízai struktúrák: fókuszált, „belső” élményt ad a közösségnek. A fény precíz pontossága és a sötét barlang kontrasztja a figyelmet és tudatosságot erősítette, lehetővé téve a rituális meditációt és a pszichológiai „időkapu” élményét.

           

Társítás a megalitikus dallamhoz:

 

A Xochicalco obszervatórium a megalitikus „dallam” magasabb, éber fókuszra hangolt akkordját képviseli, hasonlóan a Stonehenge 10 Hz-es rezonanciájához. A tér, a fény és az emberi érzékelés integrálása itt is az ősi mesterek finom, empirikus megfigyelésén alapul, mint Newgrange vagy a Nagy Piramis esetében.