Nem valószínű. Talán a legelső cerkákhoz gyárthattak talán esetleg véletlenül hagyományos grafitból.

De olvastam róla valahol, hogy a töltőceruzáknál az 1 - 1,1 - 0,9 mm volt az alsó határ, a standard meg a 2 mm, már a hagyományos grafitbetéteknél. Mivel ennél vékonyabbat nem lehetett normálisan megcsinálni, annyira törékeny volt. A vékonyabb betétek a polimerekkel terjedtek el. Viszont a polimereken fejlesztettek időközben, ugyanabból a márkából van némi különbség egy régi és mostani betét között. Egyébként pont azért használják a polimert, mert rugalmasabb mint a régi agyag.

Ha állandóan tördösi a ceruzád a betétet, akkor vagy a kezed nehéz, vagy ami a valószínűbb, a cerkáddal lehet valami gond. Leesett, befeszült valahova, ilyesmi. Nekem törési gondjaim a 0,3-as grafittal voltak, illetve a 0,5 színes betétekkel - de egyértelműen az volt a gond, hogy úgy nyomtam, mint egy hagyományos cerkát. Mondjuk ezek amúgy is túl vékonyak nekem, ezért 0,7 vagy 0,9-est használok, már amikor. Úgy viszont jártam, hogy valami 1,1 vagy 1,2 mm körüli ceruzám, ami ránézésre tök frankó, nem ütött-kopott, nincs agyonhasználva, folyamatosan darabolja a betétet az adagolásnál. Az adagoló mechanikájának van valami kehéje, érzésem szerint nem központosan vezeti a grafitot. Nincs vele különösebb gondom, mert amúgy is gyűjteményi darab, csak bosszantó, hogy ráment egy szál eredeti, régi grafitom.