A tájékozatlanság nem bűn, és nem is elítélendő, hanem alkalom arra, hogy fejlődjünk, és többé váljunk:

A teológiai tanítás szerint vannak kizárólag lélekből álló lények (pl. az angyalok), vannak csak testből (anyagból) álló dolgok, és vannak olyanok akikhez test is és lélek is tartozik (az ember).

A halálunkat követően nem vész el a testiségünk (nincs külön emberi lélek!), hanem egy úgynevezett "romolatlan" testünkben létezünk tovább. Ha a beszámolók a "testen kívüli" állapotot ábrázolják, az a földi - azaz az anyagi - testre vonatkozik. Itt az anyagi világban nincs arról tapasztalatunk, hogy milyen érzés a "romolatlan" testünk létezése.

Egyébként pedig az a fogalom, hogy "az idők végezetén", az egyes fordítók fejében mit takar, illetve mi róla egy közösségnek a véleménye, az változhat, eltorzulhat (ez megtörténhetett a 313. utáni - hatalommá degradálódott - időszakban), és lehet hogy csak mindenkinek a saját földi idejének a végét jelenti (hiszen a beszámolók is időtlenségről szólnak).

Feltételezhető, hogy a mai hagyományunk, és a biblia értelmezése a hatalom által elragadott és kereszténységnek nevezett formáció maradványa, és Jézus valójában leginkább a földi létünkben megnyilvánultakról szólt beszédeiben. Ennek átértelmezése jó volt az akkori - általában nyomorgó - századokban, de használhatatlan a mai - bőséggel, kényelemmel, élvezeti lehetőségekkel teli - világunkban. Különösen akkor, amikor ez a hedonikus létmódunk - hosszú évtizedek alatt lappangó hatásaival - ellenünk fordul, és pokolnak érezzük azt, amilyen jó dolga az emberiségnek, ilyen nagy tömegben még sohasem létezett.