Elég hosszú, de nem tudok linket onnan másolni.  Meglehetősen kemény  vádak.

 

""""

Miért nem javasoljuk Bódis Kriszta jelölését a Budapest 2. választókerületben és miért támogatjuk Borsós Gabriellát?

A Budapest 2. számú egyéni választókerület – amelynek társadalmi és kulturális súlypontja a VIII. kerület – a Tisza Párt számára nem egyszerű választási terep, hanem stratégiai kulcspont. Itt nem elegendő a szoros győzelem; a politikai realitás azt követeli meg, hogy a Tisza legalább 60–40 arányban múlja felül a Fideszt. Ennek oka, hogy a budapesti választási arányok döntően meghatározzák, mennyire tudja a Tisza lista kompenzálni a határon túli szavazatok torzító hatását és a kisebb pártok Tisza-ellenes stratégiáit. Ebből következik: a kerületben csak olyan jelölt indulhat, aki képes rendkívül széles társadalmi bizalmat kialakítani, és akinek személye nem jelent politikai vagy morális kockázatot.

 

A kerület jelöltjével szemben ezért több, politikatudományilag indokolt elvárás fogalmazható meg. A jelöltnek mély helyismerettel kell rendelkeznie: ismernie kell az utcák karakterét, a lakók mindennapi kultúráját, a közösségek hálózatait és a kerület sajátos társadalmi dinamizmusát. Integráló személyiségre van szükség, aki képes hidakat építeni a roma és nem roma lakosság között, aki hiteles a fiatalok számára, akihez az idősebb generáció bizalommal fordul, és aki a klasszikus baloldali–keresztény értékrendet ismerő helyi lakosság számára is kulturális értelemben otthonos.

A VIII. kerület társadalmi kultúrája több évszázados rétegződés eredménye: egyszerre él benne egy erős keresztény hagyomány, egy mély baloldali társadalmi érzékenység, a család klasszikus modelljének tisztelete, valamint egy rendkívül intenzív, együttműködésre építő közösségi mentalitás. A helyi életvilágot nem az atomizált individualizmus vezérli, hanem a közösségi lojalitás és a gyakorlati szolidaritás. Ezt jól példázza az is, hogy korábbi fideszes polgármesterek is személyesen segítettek helyi roma művészeket vagy családokat – ami azt jelzi, hogy a kerület kultúráját nem a pártpolitikai logikák, hanem a lokális közösségi normák szervezik.

 

Ennek fényében a Tisza jelöltjének nemcsak beágyazottnak kell lennie, hanem olyannak, aki minden tekintetben a Fidesztől legtávolabbi pozíciót képviseli, akinek nincs múltbeli korrupciós kockázata, nem kötődik pénzosztási vagy elszámolási ügyekhez, és akinek személye átlátható, védhető, tiszta. A Fidesz várhatóan erős jelöltet állít ebben a kerületben. Ezért csak olyan tiszás jelölt indulhat, aki ellen sem morális, sem politikai, sem pénzügyi támadást nem lehet érdemben megfogalmazni, és aki hitelesen képes megjeleníteni a kerület komplex identitását: a baloldali érzékenységet, a keresztény kulturális hagyományt, a család tiszteletét és a roma–magyar együttélésben szerzett tapasztalati tudást.

Ezeknek a követelményeknek azonban Bódis Kriszta nem felel meg. Nem rendelkezik helyi beágyazottsággal; a VIII. kerület lakói nem ismerik őt, nem alakult ki kapcsolata sem a roma közösséggel, sem a helyi civil és kulturális intézményekkel, sem a kerület informális társadalmi tereivel. Társadalomelméleti gondolkodása – amely az individualizmusra, a személyes kritikai autonómiára és az atomizált társadalomképre épít – éles ellentétben áll a kerület szociális valóságával, ahol a közösségi együttműködés és a lojalitás számít elsődleges értéknek.

 

 

Még súlyosabb problémát jelentenek az ózdi Hétes-telephez kapcsolódó, mindmáig tisztázatlan ügyek. A kétmilliárd forint sorsa körüli bizonytalanság, valamint a roma közösség belső vizsgálata – amelyet Surányi Antal, Abházi József és Farkas Attila folytatott le – komoly bizalmi válságot eredményezett. A megvalósult eredmények nincsenek arányban a felhasznált forrás összegével, ami nemcsak a Fidesz számára teremt támadási felületet, hanem a szélsőjobboldal számára is, amely már most kollektív módon támadja a roma társadalmat a történtek miatt. Fontos látni: a szóban forgó összeg nagyságrendileg megegyezik azzal, amit Farkas Flórián-ügyként ismerünk, vagyis országos jelentőségű korrupciós kockázatról van szó.

 

 

A jelöltség ilyen típusú terhekkel a Budapest 2. OEVK-ban egyszerűen vállalhatatlan kockázat. Elég egyetlen gyenge láncszem, hogy a Tisza elveszítse a kulcsfontosságú 60%-os arányt, és ezzel országos pozíciói is sérüljenek. A kerület politikailag töredezett; a választók érzékenyek a hitelességre, a következetességre és az ellenzéki identitás egyértelműségére. Ha a Tiszának nincs egy világos, tiszta, minden oldalról védhető jelöltje, akkor más ellenzéki szereplők könnyen elvihetnek szavazatokat.

 

 

Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy Bódis Kriszta nem tudta egyértelműen leválasztani magát a Fideszről. Sztojka Attila kommunikációja, illetve az a tény, hogy még március 15-én is a Fidesz terjesztette fel kitüntetésre, erősíti azt az érzetet, hogy nincs világos politikai elhatárolódás. Ez a VIII. kerületben különösen súlyos probléma, mert itt a Fidesztől való egyértelmű távolság nem politikai taktikai kérdés, hanem morális alapkövetelmény.

 

A Tisza elmúlt fél évében Bódis nem a konfliktusok rendezését vagy a közösségi integráció erősítését szolgálta. Több alkalommal kerülte a tisztázó vitát, a roma közösség és a párt irányába sem tudott megnyugtató válaszokat adni, sőt számos esetben maga generált feszültséget. Ez a kerületben különösen súlyos deficit, mert itt a politizálás kultúrája a nyílt beszéden, a közvetlen kapcsolatokon és a hiteles jelenléten alapul.

 

A VIII. kerületben élve, itt szocializálódva, a helyi roma és nem roma közösségeket, a családokat, a tereket, a szereplőket és a valóság logikáját mélyen ismerve szakmailag felelősen kijelentem: Bódis Kriszta jelölése túl nagy kockázat a Tisza számára, és veszélyezteti a 60%-os győzelmi arány elérését. A kerület társadalmi és politikai szerkezetéhez más típusú jelöltre van szükség – olyanra, aki hiteles, beágyazott, tiszta hátterű, és képes a kerület sokszínű lakosságát valóban megszólítani a mi jelöltünk Borsós Gabriella.

 

A jó hír, hogy van más jelölt. Olyan jelölt(ek), akik valóban értik és megélik a VIII. kerület társadalmi valóságát, akik távol állnak a Fidesztől, és akik képesek integrálni a roma és nem roma közösségeket egyaránt.

A Tisza sikeréhez a kerületben olyan személyre van szükség, aki nemcsak politikai értelemben, hanem kulturális értelemben is otthon van a Józsefvárosban.

 

Balogh Artúr
politológus, a Tisza szakértője