sinequanon Creative Commons License 2000.08.06 0 0 11
Az anyekdót szerint a szerzői jog kialakulása felé az egyik első lépés Párizsban történt, 1850 körül. Egy korabeli slágerszerző elment vacsorázni egy étterembe. Ott az ő zenéjét játszották, neki persze ebből semmi haszna nem volt. Megette a vacsorát, majd közölte, hogy addig nem fizet, amíg neki nem folyósítanak valamit a zenéje felhasználása okán. Per lett, megnyerte. Az akkori állapot tényleg furcsa volt, teljes volt a káosz. Az azonban, ahova mára eljutottunk, már a ló túlsó oldala.

A szerzői jog, mint a tudományos és művészeti alkotások létrehozóinak ésszerű, méltányos védelme, nagyszerű dolog. Ha azonban gátolja a (köz)művelődést, a tudományos kutatást, a hétköznapi életet (pl. számítógépes programok)akkor mire jó - már azon kívül, hogy egyesek egy halom pénzt keresnek, illetve másokat elzárnek egy csomó információtól, élménytől. Egy csomó ember nem jut hozzá pénzszűke miatt olyan szellemi javakhoz, amelyekre egyébként szüksége lenne. Illetve hozzájut, de jogellenesen; komoly büntetőjogi fellépés nincs, talán nem is lehetséges.
Ne legyen félreértés szerzői jogra illetve hasonló, rokon rendszerekre (pl.iparjogvédelem) szükség van. Csak nem így.
A rendszer recseg-ropog. Gondolj arra, hogy pl. a fotók jogvédelme az internet miatt már ma is megoldhatatlan, vagy utalok a monopóliumok kialakulásának veszélyeire, pl. a Microsoft viselt dolgai; fizetsz, mert rá vagy kényszerítve - itt már komoly alapjogi problámák is előjönnek, stb.

Bocs, csak ennyi. Eléggé fáradt vagyok, lehet, hogy kissá zavarosra sikeredett.

S.

Előzmény: von Schwarz (8)