Ha Kunwald Jakab 1869-ben eladta óbudai téglagyárát, majd 1872-ben elhunyt, 1879-ben hogy lehetett nála baleset? Vagy eltévedtem a téglagyárak között?

 

Vagy ha Kunwald nem egyenlő Kunewalder, akkor az meg kicsoda? A Kudelka Dávid? Aki esetleg Kunewalder volt (hiszen zsidó ember)?

 

A szomorú történet:

 

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK, 1879.XII.31.-i lapszám

Borzasztó szerencsétlenség történt deczember 29-én dél körül Ó-Budán a Kunewalder-féle mészégető és téglagyárban. Dinamit robbant föl, s több emberi élet veszett el, számos munkás pedig megsérült.

A gyár egyik fészerében dinamitot szárítottak. Néhány töltényt, mintegy másfél fontnyit, a kemenczére tették száradni a munkások. Kunewalder, ki meglátta ezt, figyelmeztette a munkásokat, hogy ne tegyék a töltényeket a kályhára, mert baj történhetik. De a munkások azt felelték, hogy nem lesz baj, mert a dinamit magától meg nem gyúl. Kunewalder úr erre eltávozott és a városba ment. Alig hogy távozott, a gyárban iszonyú durranás hallatszott. A dinamit felrobbant. Szétrepesztette a fészer oldalfalát és boltozott oldalfalát és boltozott tetejét; a fészer tetején munkáslak volt berendezve, ez a szoba teljesen leszakadt és mindenestől a fészerbe zuhant le. A műhelyben levő munkások közül három szörnyet halt, három pedig súlyosan megsebesült. A fészer fölötti szobában az egyik munkásnak családja, egy tizenöt éves leány és két kisgyermek épen az ebédhez készült. A három gyermek közül kettő szintén szörnyet halt, egy megsebesült. Mindez egy percz műve volt. A robbanás által szétvetett égő romok szerteszét hullottak, néhány munkást megperzseltek, másokat megütöttek. Mire az így megsérültek magukhoz tértek, a fészer már romhalmaz volt, oldalfalai bedőltek, szerszámok, bútorok szerteszét hevertek. Azonnal a tűzoltókért siettek, kik csakhamar megjelentek a színhelyen, hogy a romokat eltakarítsák. Borzasztó volt látni a szerteszét tépett holttesteket, melyekre csak az öltönydarabok után lehetett ráismerni. Némelyiket több részre szakította a robbanás. A romok közt volt három munkás és egy kis gyermek, iszonyan eltorzítva, de még élve vitték őket a kórházba. A szerencsétlenség a Geiger nevű kerékgyártó család tagjait részint megölte, részint oly súlyosan megsebesíté, hogy életükhöz nincs remény.

A robbanószert Kopeczka pallér tette a kályhára, de Kopeczka maga sérületlen maradt, mert a színből (melyet bognár műhelynek használtak) eltávozott. A műhelyben volt Geiger Mária és Geiger Erzsébet gyermekek agyonzúzattak, Geiger Frigyes és Sexta József munkások halálos égés sebeket kaptak, Balics György, Ábel János, Behberger és Geiger József munkások súlyos sértéseket szenvedtek, Sanda János fiú pedig halálos testi sérülést kapott. A Sz. János kórházba 7 sebesült s két halott szállíttatott. A sebesültek egyike Geiger Frigyes 29 éves, kerékgyártó, nős, 3 gyermek atyja, a kapott sebek következtében már este meghalt. Ennek három gyermeke Geiger Józefa 14 éves, Mária 11 éves, Erzsébet 16 hónapos szintén a kórházban fekszenek teljesen reménytelen állapotban. Ugyancsak a kórházba s állíttattak Szenft József s Balis Gy. bognárok, Ábel János s Rehberger Béla kovácsok s Sanda János egy 4 éves kisgyermek. Életben maradásokhoz azonban — az egy Geiger Jozefát kivéve — semmi remény sincsen.

 

MAGYARORSZÁG, 1879.XII.31.

A dynamit-robbanás áldozatai közül ma éjjel ismét ketten haltak meg. A szerencsétlen Geiger család feje, Geiger Frigyes, akit már haldokolva vittek a kórházba, s a 4 éves Schöda Sándor, kinek szétzúzódott az agycsontja, az arcza elégett, s a belei kilógtak. A Geiger családból a sértetlenül maradt asszonyon kívül, csak egy kis, bár nagyon megsérült leány maradt meg: G. Jozefin. A János kórház orvosai minden erejükből azon igyekeznek, hogy a szerencsétleneket életben megtartsák. Ma d.u. volt az elhunytak bonczolása, holnap pedig a temetésük. Ma d.u. 2 órakor egy Csery vizsgálóbíróból, Élesdy rendőr hivatalnokból, Eberling mérnökből s Varga esküdtből álló bizottság tekintette meg a katasztrófa színhelyét s kihallgatta Kopetka János ügyvezetőt. Konstatálták, hogy a szerencsétlenséget a Kopetka könnyelmű vigyázatlansága idézte elő, ki 15—20 dynamit töltényt egy pléh kályhára tett szárítani, ami nincs megengedve. Kopetkát elfogták.

 

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS, 1890.X.-1891.III.

Ítéletek: A budapesti kir. törvényszék: Kopetka János a B. T. K. 290. §-ába ütköző vétkes gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében vétkesnek mondatik ki s ezért 1879. évi deczember 30-tól 1880. április 16-ig tartott vizsgálati fogságának betudásával egy évi fogházbüntetés elszenvedésére ítéltetik. Köteles azonkívül........... Geiger Frigyesné született Jancsitz Mária részére 800 frtot megfizetni. Kudelka Dávid az újlaki tégla- és mészégető részvénytársulat gondnoka, a vétkes gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének vádja alól felmentetik.

Indokok: A megejtett vizsgálat, 1880. évi november 5-én megtartott végtárgyalás folyamán elrendelt pótvizsgálat és a mai napon megtartott végtárgyalás folyamán konstatáltatott, hogy 1879. évi deczember 29-én reggeli 10—11 óra között a budapesti III. kerületben, Újlakon létező, és a budapesti tégla- és mészégető társulat tulajdonát képező úgynevezett „ Kunewald-féle“ téglagyár telepen a bognár-műhelyben oly robbanás történt, hogy a műhelyt tartalmazó emeletes épület falai kidöntöttek, illetve a bolthajtás elroncsoltatott és a szerencsétlenség színhelyén volt egyének közül Geiger Jozefa, Geiger Erzsébet, Geiger Frigyes és Geiger Mária életüktől megfosztattak, továbbá Ábel János, Bilicz György és Rehberger Béla súlyos testi sértést szenvedtek. Megállapíttatott tanuk vallomása, részben pedig elsőrendű vádlott beismerése által azon ténykörülmény, hogy a robbanás azon dynamit-patronok felrobbanása által okoztatott, melyek az említett bognárműhelyben részint a fűtött kályha közelében, részint pedig annak tetején, Kopetka János vádlott által elhelyeztettek. Ezzel szemben Kopetka János azon védekezése, hogy a veszély közvetlenségéről tudomással nem bírt, elfogadható nem volt, pedig azért, mert ő a dynamit-patronokkal való robbantások közül ebbeli foglalkozásánál fogva megbízva volt, és mert maga beismerte, hogy a dynamit-patronokkal való bánásmódot tárgyaló utasítást elolvasta, és végre, mert öt—hat nappal a robbanást megelőzőleg az általa gyakorolt szárítási mód veszélyes voltára figyelmeztetve lett. Ilyeténképpen a robbanás Kopetka gondatlan cselekményének tulajdonítható lévén, őt a B. T. K. 290. §-ába ütköző vétségben vétkesnek kimondani kellett. A büntetés kimérésénél enyhítőnek vétetett tanuk által igazolt azon körülmény, hogy Kopetka tette azon gyárban már évek óta szokásossá vált cselekedetben gyökeredzik, melynél fogva a dynamit-patronok hideg téli időben — más melegítő eszközök hiányában — a fűtött műhely enyhébb hőmérsékében lágyíttatnak meg a használat előtt. Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete és azon körülmény is, hogy vádlott a divó s fentebb említett szokás mellett, csekély műveltségi fokánál fogva, tettének súlyos következményeit az általa ismert írásbeli utasítás daczára kellőleg fel nem bírta fogni.

Súlyosító körülményül vétetett, hogy dynamit patronok használatára vonatkozó utasítást vádlott a Kudelka által tett figyelemeztetés után sem vette tekintetbe. A kár, munkamulasztási igények és fájdalomdíjak megfizetésében való elmarasztalás az ítélet jogkövetkezményeként volt kimondandó. Kudelka Dávid másodrendű vádlott felmentendő volt, mert oly fokú mulasztás őt nem terheli, amelynek folytán a szerencsétlenségnek okvetetlenül be kellene következnie. Tanuk előadása szerint ő minden elővigyázati rendszabályt megtett. A dynamit zár alatt tartását elrendelte. Elsőrendű vádlottat a dynamit használatában utasította. Midőn elsőrendű vádlott ezen utasítás ellen cselekedett, őt rendre utasította s a patronokat a műhelyből elvitette. Nem tételezhető fel, hogy tudta volna azon szokást, hogy a dynamit a műhelyben melegíttetik. Határozottan tagadja vádlott, hogy 1879. évi deczember 24-dike előtt Kopetkának ezen szokásáról tudomása lett volna. Ezen tagadással szemben ellenbizonyíték fel nem merült, ennélfogva másodrendű vádlottállítása annál is inkább valónak veendő, mert tanuk bizonyítják, hogy midőn a patronokat deczember 24-én a műhelyben észrevette, Kopetkát megdorgálta s őt ezen szokás elhagyására, valamint a dynamit-patronoknak az utasítás szerinti használatára utasította. Végül pedig a műhelyből a patronokat elvitette. Felelőssége tehát csakis december 24-től kezdődik, ez idő után pedig mulasztással nem terhelhető, annyival inkább, mert tág hatáskörében más teendőkkel lévén elfoglalva, vagy pedig hivatalos működésében a gyártelepen kívül tartózkodott s igy a nagy személyzeti létszámnál fogva Kopetkára különösen és közvetlenül fel nem ügyelhetett. Maga a gyár igazgatósága állítja tanúvallomásában, hogy Kudelkának a Kopetkára való felügyelet közvetetlenül nem tartozott kötelezettségei közé.

Be van igazolva azon körülmény is, hogy Kudelka a szerencsétlenség alkalmával nem is volt a gyártelepen, s tanuk állítják, hogy ezen napra a robbantási munkálatokat beszüntette. Kötelességét tehát megtette s igy mulasztással és gondatlansággal őt vádolni nem lehet, ennélfogva a vád alól felmentendő volt. (1882. október 19-én, 30,702. sz.)

A budapesti kir. ítélőtábla: Az első bíróság ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. (1883. január 29-én, 1882. évi 60,467. sz.)

A kir. Curia: A kir. ítélő táblának ítélete az abban az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helyben hagyatik. (1884. február 21-én. 1011. sz.)

 

Ezen ítélet után Kopetka 1885.X.14. – 1885.VI.27.-ig újra börtönbe vonult.

 

Kopetka János fogolytörzskönyve:

 

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/284351/?list=eyJxdWVyeSI6ICJrb3BldGthIiwgInNvcnQiOiAiUkVDTlVNIn0