Szevasztok,
jöttem én is belejártatni a szám.
Mágneses teret nem a meddőáram hozza létre, hanem az áram. Ha Gödénynek a szekunder oldalon nem terhelt trafóját nézzük, az jó minőségű induktivitásként viselkedik, az impedanciája majdnem tisztán képzetes, tehát azon a feszültség és az áramerősség pillanatnyi értéke között negyed kör, azaz 90 fok az eltérés (ott épp a feszültség siet).
De ha a szekunder oldalt leterheljük, a primer tekercs impedanciája sokkal ohmosabban kezd viselkedni, azaz az impedancia valós része jóval nagyobb lesz a képzetes részhez képest, és bár kis feszültség sietés marad, a sietés értéke (a fi szög) közelít az ideális nullához. Itt a meddő áram kicsi a hatásos áramhoz képest, mágneses tér mégis van, hisz az viszi át az energiát a szekunder oldalra.
A kondenzátor pont ugyanígy viselkedik, csak épp ellenkezően :-))). Ha váltakozó feszültségforrást kondenzátorral terhelünk, azon az áram siet a feszültséghez képest. De ha a kondenzátorral sorbakötünk egy ellenállást, az áram és fesz időbeni eltérése, a fi szög csökken. Ez a helyzet pl. minden hangerősítő bemenetén, amelyek csatolókondenzátorral kezdődnek, de az amögött lévő ellenállás, az erősítő bemenetének ellenállása nagyobb, mint a kondenzátor képzetes ellenállása, tehát jut be villamos energia az erősítőbe.
Érdekes eset a fénycső kapcsolása. A begyulladt fénycső nagyon kis ellenállású, és áramkorlátozónak induktivitást kötnek vele sorba ("fénycsőtrafó"). Mivel ez a kör a hálózatot nagyon induktívan terhelné, tehát nagy lenne a meddő áram, és ez nem jó a villamosműveknek, fázisjavító kondenzátort kötnek párhuzamosan, ami "kihangolja" az induktivitást közel ohmosra.
Érdekes dolog valós-képzetes áram és feszültség. Ha némelyik vill mozdonyvezető tudná, hogy miket okoz, amikor a Szili fokozatkapcsolójához nyúl, talán nem merne... :-)))

Low tech Dácsia: nagyon jó. Azt biztos a szilíciumhegyen fejlesztették...