Évente kétszer tízezer kilométer

A fiókák augusztusra már jól megtanulnak repülni. Kisebb-nagyobb csapatokba verődnek és a hónap vége felé elindulnak Afrika felé, valószínűleg néhány tapasztalt, idősebb madár vezetésével. A költésben kifáradt öregek néhány nappal később követik őket. A „mi” gólyáink először Törökország felé veszik útjukat, a Boszporusznál átrepülnek a tenger felett. Megkerülik a Földközi-tengert, Egyiptomnál délnek fordulnak és decemberre érik el Dél-Afrikát. Nem repülnek nagy távolságokat tengerek felett, mert a hosszú utat vitorlázva teszik meg, a vitorlázáshoz pedig olyan felszálló meleg légáramlatok kellenek, amik nem keletkeznek a tengerek fölött.
A spanyol, francia és svájci gólyák nyugat felé vonulnak, Gibraltárnál kelnek át a Földközi-tengeren. Ők csak Nyugat-Afrikáig vonulnak el, tehát telelőterületeiken sem találkoznak a kelet-európai gólyákkal.

Meddig él a gólya?

Ahhoz, hogy megtudjuk, meddig él egy madár, olyan gyűrűt kell a lábára adni, ami alapján „személy szerint” megismerhető később. A madárgyűrűzők könnyű, alumíniumból készített gyűrűt adnak a gólyafiókák lábára és gondosan feljegyzik a meggyűrűzött madár adatai: faját, nemét, a befogás helyét, stb. A gólyák nagy gyűrűje késűbb látcsűvel is leolvasható, így nem kell befogni a madarakat azonosításukhoz. A leolvasott szám alapján a gyűrűzúfüzetből megállapítható, hogy mennyi ideje kapta a madár a gyűrűt és hol. Az adatok szerint 19 évig élt a legidősebb magyar gólya, de német gyűrűzők találtak 29 éveset is. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a fiatalok mintegy fele elpusztul az első évben.