Té
Szigeti, Menyhárt és Tóth Ernő - igaz, olyan szinten, amilyenen - de a Lokiban futották ki magukat. Kissé erőltetett, de hasonlítsuk össze őket a ma is aktívakkal!
Szigeti erőteljes romboló volt, hét-nyolc szezonon keresztül biztosan állt a lábán. Lássuk Balassát 2006-ban. Menyhárt elvergődött a Lokiból a válogatott keretig, ráadásul a visszahúzós-előrehúzós cselét télen hóban nyáron strandon bárkivel szemben megcsinálta. Van a mai keretben olyan csókánk, aki bármelyik pályán bármikor átdribliz valakit? Tóth Ernő 40 méterről boka mellé tette a labdát - ha józan volt. Ugye ismerős a kép: X játékos az oldalvonal mellől átpillant a másik szélre, látja, hogy a szabad ember és az üres tér, de eszébe sem jut elvállalni a keresztlebdát. No, jó, legfeljebb Vadicska, de ő sem üzembiztosan.
Szóval, fenntartom, példák voltak, mostanában is érdemes lenne vadászni. Attól tartok, hogy a klubvezérek fejében nincs játékszisztéma, amihez keresnék az embert. Jön az ügynök, ajánl valakit, jó a jutalék, lesz szerződés. Ennek a 30 éves német csatárnak az esete vicces. Annak idején Gracsov legalább gólozott az elején, nem sérüléssel kezdte, meg valami élvonalbeli előzményt is felmutatott. Ez a Schmidt, ez tucatáru.
Nem fikázom a maiakat, csak említem, hogy jobban kéne gazdálkodni velük, s nem kapkodni külföldi alibizők után.
Vitatkozzunk: téma-e az, hogy neveljük a környékbeli srácokat (Csipa, Sándor, Dombi eresztés), versus sefteljünk az emberpiacon?