Még mielőtt rátérnék az ószövetségi messianisztikus elképzelések Messiásának, Immánuelnek tárgyalására, célszerű említést tenni a "XX. század Jézusáról", Jiddu Krishnamurti-ról.

Krishnamurtit 1909 tavaszán fedezte fel az indiai Adyar-ban a Skót Ritus 33. fokozatú szabadkőműves nagymestere, Charles Webster Leadbeater (1847 -1934), akiről azt állította, hogy az újjászületett Jézus Krisztus és az új Messiás. Ezt abban az esetben hangoztathatta megalapozottan, amennyiben Krishnamurti 1897.11.24-én jött a világra, a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor, mint Jézus.

Annie Besant (1847 -1933), a szintén a Skót Ritus 33. fokozatú szabadkőműves nagymestere 1909.12.31-én bejelentette, hogy megérkezett a nagy tanító és vezető, Maitréja.

Leadbeater rendszeres spirituális gyakorlatban részesítette a gyermeket, 1910.01.11-én pedig megtörtént a beavatása egy kozmikus kereszt égisze alatt.

Krishnamurti részére megalapították még aznap a "A Felkelő Nap Rendjét" ("Order of the Rising Sun"), amit a nyilvánosságra csak egy évvel később, 1911.01.11-én hoztak. Három hónap elteltével átkeresztelték a rendet "Order of the Star in the East"-ra. 1910. márciusában Annie Besant és Charles Webster Leadbeater örökbefogadták a gyermeket.

1913. áprilisában Annie Besant egy bíróság előtt azt hangoztatta, hogy Krisztus és Maitréja azonosak, Jézus viszont egy másik személy volt.

1929.08.03-án a hollandiai Ommen-ben tartott beszédében Krishnamurti visszalépett a messiási cím birtoklásától és feloszlatta az "Order of the Star in the East" rendet is.

Hogy mi lehetett ennek az oka?

Szerintem Besant-nak és Leadbeater-nek Jiddu Krishnamurtival kapcsolatos igyekezete szembe ment az ábrahámita és más vallások "végidőkkel", azaz napjainkkal kapcsolatos elképzeléseivel. Ezt maga Krishnamurti is beláthatta idővel.